Kretz Vilmos, a Határőrség Országos Parancsnokságának helyettes szóvivője
elmondta, hogy a menekültek a gyors orvosi ellátás után az orosházi, kiskunhalasi és
debreceni közösségi szállásokra kerültek. Nemcsak a levegő hiánya, de a hoszszú
utazás is legyengítette őket. Állításuk szerint Moszkvában is voltak, és
útjukért 1000-5000 dollárt fizettek, a távolságtól függően. Közülük 39
Kiskunhalason elhelyezett személy beadta a menekült státus iránti kérelmet, de
végül ezt visszavonva úgy döntöttek, hogy hazamennek. Jelen pillanatban az
ügyintézés folyik, a külképviseleten keresztül a hazatérési okmányokat szerzik be
nekik. Abban az esetben, ha van rá valamilyen fedezetük, akkor saját költségen
utaznak, ha nincs, akkor haza kell őket szállítani.
Magyarországon az utóbbi években jelentősen megnövekedett az illegális
határátlépések száma. A határőrök hetente átlagosan 2-300 menekültet fognak el,
akik sokszor igen sanyarú körülmények között teszik meg útjukat. Céljuk
általában Nyugat-Európa, ahova a jobb megélhetés reményében próbálnak meg
eljutni. Akár 5-6000 dollárt is hajlandóak kifizetni, melyet sokszor a családtagok,
rokonok dobnak össze. Ha az illetőnek sikerül kijutnia és jó kereseti forrást
találnia, folyamatos pénzküldeményekkel segítheti az otthon maradottakat. A nehéz
anyagi helyzet miatt kivándorlók azonban többnyire az illegális utat választják,
mivel Európa nem fogadja be a gazdasági menekülteket. Ebben az "illegális
turizmusban" vannak segítségükre a különféle embercsempész szervezetek, melyek
akár Nepálból, Indiából vagy Afrikából is meg tudják oldani a szállítást. Ez az
üzlet ma már nagyon szervezetten és jól felszerelten folyik, így az esetek túlnyomó
részére nem is derül fény. A tapasztalat azt mutatja, hogy a csempészek határokat
nem ismerve szervezik útjukat, minden országban megvan a megfelelő csatlakozási pont,
ahol átveszik és viszik tovább az utasokat. Évekkel ezelőtt a Magyarországon
működő csempészek 99 százaléka még külföldi állampolgár volt, ma azonban már a
hazai hálózat is olyan fejlett, hogy a legmodernebb technikával – éjjel látó
készülékekkel, speciálisan kialakított szöktető autókkal – szervezik meg
munkájukat. Módszereik sokban hasonlítanak külföldi kollégáikéhoz: túlzsúfolt,
levegőtlen konténeres járművekbe akár 30-40 embert is bepréselnek, akiket sokszor a
hivatalos ellenőrzés ment meg a fulladásos haláltól vagy a brutális bánásmódtól.
Kretz Vilmostól azt is megtudtuk, hogy a migránsok a menekült státusi kérelmük
elbírálásáig az ország nyolc közösségi szállásán tartózkodhatnak, ahol naponta
átlagosan 8-900 főt őriznek. Ezeken a helyeken általában nagy a fluktuáció, sokszor
szállítják őket egyikből a másikba, illetve a szomszédos országok állampolgárait
a határra.
A héten történt eset, amikor is hárman kiugrottak az őket Nyírbátorba szállító
gyűjtőbuszból, sajnos tragikusabban végződött a füzesabonyinál. Egy iraki és két
afgán bevándorló kihasználva a hajnali kókadozást, kifeszítette az ablakot, és
kiugrott a 70 km/órás sebességgel haladó buszból. Az iraki azonnal szörnyethalt, egy
afgán töréseket és zúzódásokat szenvedett, társuk pedig sikeresen elmenekült a
helyszínről. Elképzelhető, hogy megsérült, de el tudott menni valameddig, és most
bajban van. Az is lehetséges, hogy most keresi az öszszekötő embereket, akik
felkarolják, és tovább tudják vinni az úti célja felé. A csempészek azonban a jó
szervezettség ellenére sem teljesen megbízhatók: Drégelypalánkon 9 iraki és iráni
menekültet hagytak magukra egy mikrobuszban azzal, hogy megérkeztek Németországba.
A szóvivő elmondta, hogy a migráció keletről és a déli államok irányából
érkezik, és mivel jelenleg még nagyon kevesen választják Magyarországot
letelepedési állomásuknak, nyugat felé halad tovább. Szlovákia, Ausztria és
Szlovénia a három fő irány, attól függően, hogy ki milyen végső letelepedési
állomást választ. Abban az esetben, ha politikai, vallási menekültekről van szó,
alapos vizsgálat és körültekintő elbírálás után megkaphatják a kérvényezett
menekült státust és a letelepedési engedélyt Magyarországon is.
2000. 08. 12. (IV/33)
