Kiicsi Mijadzava egykori miniszterelnök és Keidzo Obucsi új kormányfő Tokióban. Nem
hajol meg az akadályok láttán Fotó: MTI
Az USA már jó ideje próbál nyomást gyakorolni Japánra, hogy a gazdaságot
ösztönző intézkedéseket hozzon, nyissa meg piacait, és reformálja meg
bankrendszerét. Az ázsiai országok külügyminisztereinek találkozóján Japán
külügyi államtitkára háromszoros célt fogalmazott meg az új japán kormány
számára: újfajta kormányköltségvetés, a pénzügyi rendszer újjáélesztése és
adócsökkentés. Obucsi, aki sokak szerint nem rendelkezik a megfelelő gazdasági
szakértelemmel, biztos abban, hogy ezek az intézkedések újra fellendítik a japán
gazdaságot. Az újdonsült vezető a "Gazdasági Újjászületés Kabinetjét"
kívánja összeállítani, amely Japánt újra "gazdag és erkölcsös" nemzetté
teszi.
A jelenlegi válsághelyzetben különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a
pénzügyminiszteri tárca várományosának, akinek Obucsi szerint "politikai
felelőssége nagyobb lehet a miniszterelnökénél is". Sokak meglepetésére az új
miniszterelnök a 79 éves Kiicsi Mijadzavát kérte fel a tárca vezetésére, aki
hosszú pályafutása során már 13 tárca birtokosa volt, beleértve a miniszterelnöki
posztot is. Mijadzava – némi szabódás után – elfogadta a felkérést.
Az USA és több más ország is egyre inkább azt várja a felkelő nap országától,
hogy vezesse ki az ázsiai térséget a válságból, s ilyen módon az egész világ
számára nagyobb stabilitást hozzon. Mint Madeleine Albright rámutatott: Japán
központi szerepet játszik az ázsiai pénzügyi problémák megoldásában. A Fehér
Ház sajtótitkára még ennél is nyíltabban sürgette a japán vezetést: a szavakat
most már konkrét tetteknek kell követniük. Mint elmondta, rendkívül fontos, hogy
Japán gyors és bátor intézkedéseket hozzon a bankrendszer problémáinak
orvoslására és a gazdasági növekedés elérésére. Hangsúlyozták, hogy az USA
részéről továbbra is nagy az érdeklődés az ázsiai és ezen belül a japán piac
iránt, de az amerikai cégek csak akkor hajlandók befektetni a térségben, ha a másik
fél részéről megtörténnek a szükséges reformintézkedések, és a külföldi
befektetőkkel szembeni diszkriminációs szabályozásokat eltörlik.
A külpolitika terén a volt külügyminiszter már jó néhány diplomáciai sikert ért
el, és lényegében a Hasimoto kormányzása alatt elkezdett irányvonalat óhajtja
folytatni. Obucsi kijelentette: mindent megtesz majd, hogy az USA és Japán kapcsolatát
megerősítse. Ám elődje, Hasimoto nemcsak az amerikai kapcsolatokra fektetett nagy
hangsúlyt, hanem Oroszországgal is szorosabb együttműködést kívánt kiépíteni.
Obucsi rövidesen Moszkvába készül, s bár még nem tudni, hogy elődje, Hasimoto után
ő is jó horgászpartner lesz-e Borisz Jelcin számára, máris hangsúlyozta: az
orosz–japán kapcsolatoknak elsődleges fontosságot tulajdonít. A két ország
közötti kereskedelem bővítése mellett még egy második világháborúból
visszamaradt sebet is be kell gyógyítani, és békés megoldást kell találni arra,
hogy kié legyen a Japántól északra fekvő négy kis sziget.
Sok szomszédos ázsiai ország bizakodva figyeli az új japán kormányfőt, mivel
visszafogott diplomáciája jól beleillik a konszenzusteremtés ázsiai módszereibe. A
kínai kapcsolatokban is Obucsi közvetítésével tört át a jég. Az Európai Unió
üdvözölte Obucsi győzelmét, és egyben sürgette a konkrét javaslatok
előterjesztését is. Az EU és Japán rendszeres tárgyalásokat folytat a gazdaság
újraszabályozása kérdésében, ám Japánnak még mindig sok akadályozó
intézkedést kell félre tolnia a külföldi befektetők útjából. Mindenesetre Tony
Blair biztos benne, hogy Obucsi "megértette a Japán előtt álló problémák
súlyát".
Obucsi, aki Manilában lépett először a világpolitika színpadára mint Japán
vezetője, máris beismerte: politikusi arculata nagyon szegényes. A hazai újságok
kevésbé bizonyultak diplomatikusnak a kormányfőjelölt értékelésében, már a
kampány idején is csak "Mr. Átlagnak" nevezték. Japán legfőbb gazdasági
napilapja, a Nihon Keizai Simbun így jellemezte: középszer? politikus, akinek
rendkívüli intézkedéseket kell hoznia ahhoz, hogy a vele szembeni előítéleteket
lerombolja és dinamikus vezetővé váljon. A lap minden kertelés nélkül jelentette ki
még azt is, hogy Obucsinak javítania kell beszédkészségét, és kommentárjaiban
nagyobb határozottságot kell mutatnia. Honfitársai gúnyosan megjegyezték róla:
körülbelül annyira izgalmas, mint egy hideg pizza. A gúnyos megjegyzésre némi
humorral reagálva Obucsi pizzát küldött a háza körül várakozó riporterek
számára.
Ekkora felelősség még soha nem hárult a múltban egyetlen japán vezetőre sem. A tét
és az elvárások igen nagyok: ha Obucsi nem lesz képes teljesíteni ígéreteit, azt
nemcsak Ázsia, hanem az egész világ is megszenvedheti. A nagyhatalmak vigyázó
szemeiket most Tokióra vetették, s annyi bizonyos: itt "Átlag"-on felüli
teljesítményre lesz szükség.