„Líbia polgárháborúba süllyedt, fundamentalista hadseregek saját maguk által kikiáltott kalifátust építenek Szíriában és Irakban, a fiatal afgán demokrácia pedig a működésképtelenség küszöbére jutott. Mindezekhez a bajokhoz társul az Oroszországgal kiújult feszültség, valamint a Kínával való viszony, ami az együttműködési ígéretek és nyilvános vádaskodások között hánykolódik. Az a berendezkedési elv, ami modern korunk alapját jelentette, mára válságba jutott” – írja Kissinger, akinek könyvéből a Wall Street Journal és a New York Times közölt egy-egy előzetes részt.
A veterán diplomata szerint a világrend megteremtése iránti erőfeszítéseket már régóta szinte kizárólag a nyugati társadalmak felfogása, az amerikai és az európai modell határozta meg. „A második világháborút követő évtizedekben az Egyesült Államok – amely megerősödött gazdasággal és nemzeti magabiztossággal került ki a háborúból – fáklyát tartva fokozatosan magához ragadta a nemzetközi vezető szerepet, és egy új dimenzióba emelte azt. Az Egyesült Államok, amelyet kifejezetten a szabad gondolkodás és a képviseleti kormányzás elvein alapítottak, saját felemelkedését a szabadság és demokrácia terjedésével azonosította. Amerika ezeknek az erőknek tulajdonította azt, hogy sikerült igazságos és tartós békét elérni.”
Ezt a klasszikus amerikai felfogást egészítette ki a rendről alkotott európai megközelítés, amely a népeket és államokat önmagukból fakadóan egymással versengőnek látja. „Az egymással ütköző ambíciók hatásainak megfékezése érdekében Európa a hatalmi egyensúlyra és a felelősen viselkedő államférfiak együttműködésére támaszkodott. Az uralkodó amerikai nézet ezzel szemben a népeket önmagukból fakadóan ésszerű viselkedésűeknek tekinti, akik készek a békés kompromisszumokra, és nyitottak a józan ész alapján hozott döntésekre. A demokrácia terjedése ezért a nemzetközi rend mindenen átívelő célja lett. A szabad piac felemeli az egyéneket, gazdagítja a társadalmakat, és a gazdasági egymásra utaltsággal cseréli fel a hagyományos nemzetközi versengéseket.”
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »