Ha a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának irattárát (az OSZK Kézirattár 567 jelzetű fondját) tanulmányozzuk, akkor egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy az 1953. július 16-án Madridban elhunyt néhai erdélyi író nem volt tagja a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalomnak. 1941-ben, a II. bécsi döntést követően, behívott erdélyi képviselőként lett tagja a magyar Országgyűlésnek. 1944. október 16-a után is „behívott erdélyi képviselőként" maradt tagja az úgynevezett nyilas parlamentnek, Budapest ostromát elkerülendő menekült a Szálasi-kormány tagjaival (és Wass Albert gróffal) Szombathelyre, később Sopronba és Kőszegre, majd a visszavonuló hitleri hadsereggel Bajorországba, ahol először az osztrák határ közelében lévő Wollabergben és Waldkirchenben élt.
1947-ben Magyarország, konkrétan Rajk László belügyminiszter, Nyírő József háborús bűnöskénti kiadatását kérelmezte a Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai missziójának vezetőjétől, George Hatton Weems dandártábornoktól, de a kérést elutasították az amerikai hatóságok. Hasonló elbírálást kapott Wass Albert gróf is, akit 1951-ben vitt ki az Egyesült Államokba egy farmer. Tény, hogy a menedékért cserébe elvált Eva Siemerstől, és házasságot kellett kötnie a farmer-exkatonatiszt lányával, Elisabeth McClainnel (az irodalomból „Bebe" néven ismert amerikai állampolgárral). Ugyanígy menekült meg a felelősségre vonás elől prof. dr. Tarnói László, Alföldi Géza, a nyilas kormány propagandaminisztériumának kabinetfőnöke, Páger Antal, a nyilaspárt nagyhatású, népszerű propagandistája és még sokan mások.
Nyírő 1950-ben a falangista spanyol államba költözött (ahol akkor a „Caudillo", Francisco Franco uralkodott), s a Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adásainak munkatársaként politikai kommentárokat írt, és aktív szerepet vállalt a nyilas-hungarista emigráció munkájában.