hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Bolhafészkek bosszúja
Rejtélyek és mítoszok a világjárványok körül

2009. 11. 27.
SARS, madárinfulenza, H1N1… Csaknem évente bukkan fel a világ legismertebb vírusának egy-egy újabb mutációja, hogy újból és újból próbára tegye az orvostársadalom tudását, és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy végül Dávid legyűri Góliátot, azaz a legkisebb organizmus győzedelmeskedik a legfejlettebb felett. Néha csak egy hajszál választotta el az emberiséget a teljes pusztulástól…

Egyes betegségeket baktériumok, vírusok, gombák és paraziták idéznek elő. Ha ezek a mikrobák bejutnak, megtelepednek és elszaporodnak a szervezetben, azt nevezzük fertőzésnek. Amikor pedig egy adott területen, adott idő alatt ugyanaz a tünetegyüttes több emberen jelentkezik, akkor már járványról beszélhetünk. Az orvostudomány több mint száz fertőző betegséget ismer, de viszonylag kevés volt közülük olyan, amely lényegesen megváltoztatta volna a történelmet.
A nagy járványok és a háborúk szinte mindig kéz a kézben járnak. A védőoltások megjelenéséig az emberiség szinte együtt élt a különböző pandémiákkal, amelyek évről évre visszatértek, és megtizedelték a lakosságot. Európa életében a legdrámaibb változást a patkánybolhák által terjesztett nagy pestisjárvány 1347-es kitörése okozta, amely minden harmadik emberrel végzett. A munkaképes lakosság pusztulása miatt a mezőgazdasági termelés visszaesett, az ezt követő éhínség pedig súlyos válsághelyzetet teremtett. A termőföldek elugarosodtak, az élelmiszerárak az egekbe szöktek, felütötte fejét az éhínség. Az újkorban többek között a himlő, a sárgaláz, a szifilisz okozták a legnagyobb problémát. A helyzeten csupán a higiéniás szokások változása, és az orvostudomány fejlődése javított némiképp. Aki azonban azzal kecsegtette magát, hogy ezzel a halálos járványok örökre eltűnnek a földről, az alaposan tévedett.

Az AIDS, a BSE és a SARS

Amikor a WHO 1980-ban világszerte megszűntnek nyilvánította a fekete himlőt, a tudományos lapok még arról cikkeztek, hogy már nincs messze az idő, amikor a Föld a fertőző betegségektől mentes bolygóvá válik. Akkor még szó sem volt az antibiotikumok szakszerűtlen használatáról, a rezisztenssé váló kór-okozók meg-megújuló támadásairól. Most azonban sorra bukkannak fel rég elfeledett betegségek.
A légiközlekedés általánossá válásával pedig az olyan rémisztő trópusi járványok, mint például az ebola, néhány óra alatt eljuthatnak az egyik kontinensről a másikra. Az első igazi pánikot a nyugati államokban a még ma sem gyógyítható AIDS megjelenése jelentette a ’80-as évek elején, amely szinte teljesen megsemmisíti az ember életfontosságú védekező rendszerét. A BSE, vagy más néven kergemarhakór, a szarvasmarháknál fellépő sorvadásos agykárosodás, mely egy ideig valóban nagy port kavart fel: 2001 közepéig körülbelül 100 ember életét követelte. 2003-ban az atipusos tüdőgyulladás (SARS-járvány) – melyet a kínai cibetmacska-félék terjesztenek – ijesztgette Európát, de végül éppen úgy megkímélte az emberek életét, mint a többi. Van azonban egy olyan pandémia, amely a 20. század legtöbb áldozatot követelő járványának bizonyult.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!