A 2006-os háború idején itt voltam, Izraelben. Akkor a szakértők azt mondták, hogy Izrael még soha nem nézett ilyen erős ellenséggel szembe, és a Hezbollah a maga szempontjából sok sikert ért el. A Hamasz viszont idén csalódást okozott még iráni pártfogóinak is.
- Irán Naszrallah teljesítményével sem volt elégedett 2006 nyarán. Talán azt mondhatjuk, hogy egy olyan háborút vívtunk, amelyből Naszrallah - minden ok nélkül - megerősödve, elismert síita vezetőként került ki. Egyiptommal már harminc éve békét kötöttünk. Pedig az egyiptomi hadsereg az egyik legerősebb arab hadsereg a térségben. Nagyon erősek. Azt azonban még nem tanultuk meg, hogyan kell megfelelően harcolni Naszrallah ellen. Naszrallah ugyanakkor többször is megjegyezte, hogy mennyire elszámította magát a háború előtt. 2006 szeptemberében egyenesen azt mondta, nem számított ilyen erős izraeli reakcióra. Ha tudta volna, hogy reagálunk, nem indított volna háborút - mondta. 2002 áprilisában is ugyanez történt. Ez volt Izrael legszörnyűbb éve, ami a terrortámadásokat illeti. Egyedül márciusban 135 ártatlan embert veszítettünk. A terroristák megpróbáltak újabb frontot nyitni. Mi azonban tudtunk erről, és ezt nem akartuk. A Hamasz is ugyanezt a hibát követte el. Nem gondolta, hogy nyolc év után szabad nemzetként nem engedhetjük meg magunknak, hogy nem reagálunk a Hamasz támadásaira. Úgy vélem, itt az ideje, hogy Naszrallah is megértse, hol a helye egy itteni terrorszervezet vezetőjeként, és talán egy jövőbeni libanoni síita politikai párt vezetőjeként. Amikor egyszerűen csak Hizb, vagyis párt lesz és nem Allah pártja, amit a Hezbollah jelent.
Tavaly ünnepelték Izrael alapításának 60. évfordulóját. A biztonsági helyzet azonban még több mint hatvan év után is törékeny. Önöknek csak két szomszédjukkal, Jordániával és Egyiptommal van békeszerződésük, amit Egyiptom esetében szokás hideg békeként emlegetni. Másrészt viszont ott van Irán és Szíria kérdése. Izrael rendkívül ellenséges környezetben van, szinte minden pillanatban mindenre készen kell állniuk.