hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az Obama-beszéd margójára

2009. 06. 13.
Valaki végzetesen félretájékoztathatta Barack Obamát, ha úgy véli: Izrael Állam legitimációja a holokauszton nyugszik. Márpedig a muszlim–arab világhoz címzett kairói beszédéből és a buchenwaldi látogatásakor mondottakból egyértelműen ez tűnik ki. Kairói beszédében a muszlim és az arab világhoz intézett üzenetében az elnök Izrael létezési jogát a holokauszt alapján igyekezett igazolni: „A zsidó nemzeti otthon iránti törekvés ebben a tragikus történelemben gyökerezik” – mondta, vagyis: abban a történelemben, amely a holokausztban nyerte el végkifejletét. Buchenwaldban még hozzátette: „Izrael nemzete a holokauszt romjaiból emelkedett ki”.

Obama megrótta a muszlim világot a holokauszt tagadása, zsidógyűlölete miatt és megerősítette ezzel kapcsolatban: Amerika és Izrael kapcsolata „megbonthatatlan”. Szavainak gondos vizsgálata azonban azt mutatja, hogy ez nem igaz. Obama beszédében elfogadta azt az arab nézetet, hogy Izrael idegen és ezért jogosulatlan behatoló az arab világban. Alapvető muszlim–arab érvelés Izraellel szemben, hogy az egyetlen ok, amely miatt Izraelt megalapították, hogy kompenzálja az európaiak bűntudatát. Elmondásuk szerint a zsidók sem jogi, sem történeti, sem morális jogokkal nem rendelkeznek Izrael földjére.

Természetesen ebből egy szó sem igaz.
I. e. 1000-ben Izrael fiainak tizenkét törzse egységes királyságot alapított. Amikor i. e. 586-ban a zsidók vereséget szenvedtek, és deportálták őket, „Babilónia folyóinál ültek és sírtak, amint Cionra emlékeztek”. Visszatértek és újjáépítették közösségüket, majd i. sz. 70-ben ismét vereséget szenvedtek. A zsidó nép egy jelentős részét megölték, elűzték, de zsidó lakosság folyamatosan maradt az országban. A Bar Kohba-felkelés bukását követően a földet már Palesztinára keresztelte át a vérszomjas Hadrianus, ám akkor még mindig hárommillió zsidó lakott az országban. Jóval azelőtt, hogy a kereszténység, majd pedig hét évszázaddal később az iszlám a történelem színpadára léphetett, a zsidókat már évezredek óta eltéphetetlen kötelék fűzte hazájukhoz, Izrael földjéhez.

A cionista mozgalom 1903-ban visszautasította a zsidó nemzeti otthon számára Ugandát, mert bár szükség lett volna ideiglenes menedékhelyre, Babilóniában a zsidók nem Uganda után sírtak. Az esküvőkön a vőlegények, amikor széttaposták a poharat, nem ezt mondták: „Óh, ha elfelejtenélek Uganda…” Akárhogyan is viszonyulnak a zsidók Izrael földjéhez, akár a szent történelem akár a világi történelem lencséjén át: az ősi kötelék a zsidók és földjük közt vitathatatlan. Ez a kapcsolat a zsidó Bibliából is egyértelműen kiderül.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!