Mindezek után nem meglepő, hogy a múlt héten kirobbant spanyol
pedofilbotránynak magyar vonatkozásai is vannak. A spanyol igazságügyi szervek
már tavaly felvették a kapcsolatot a magyar kollégákkal, de csak idén tavasszal
adtak át olyan konkrét adatokat, melyek alapján itthon is el lehetett rendelni a
büntetőeljárást. „Több elkövetőt azonosítottunk, őket tiltott pornográf
felvétellel való visszaélés gyanúja miatt hallgattuk ki, miután a környezetükben
házkutatást tartottunk, és adathordozókat foglaltunk le” – mondta el a Heteknek
Gazdag Tibor alezredes. A Nemzeti Nyomozó Iroda Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni
Osztályának vezetője féléves nyomozati munkát vetít előre, melynek szerinte
mindenképpen vádemelés lesz a vége. Mint mondja, külföldi megkeresés nélkül is
évente több ezer eljárás indul a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló
felvételekkel való visszaélés tárgyában. Ügyosztályukon az összes eset
egyharmada ehhez a bűntényhez köthető.
Minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az internetes pedofília térhódításának
– legalábbis hazánkban – a tisztázatlan felügyeleti és ellenőrzési viszonyok is
nagyban kedveznek. A tartalomszolgáltatók érdekképviseletei a Nemzeti Hírközlési
Hatóságra mutatnak, amely széttárja a karját, és a netrendőrséget emlegeti; a
hírközlési minisztérium informatikáért felelős szakállamtitkárának munkatársa
pedig azt sem tudta megmondani érdeklődésünkre, hogy főnöke feladatköre magába
foglalja-e az internetet. A kör bezárult.
„Nincs és nem is kell az internetszolgáltatóknak felügyeleti szerv, lehetetlen
is lenne a többmillió oldalt folyamatosan monitorozni. Az unió egyik 2000-es
irányelve kimondja, hogy a közvetítő szolgáltató nem köteles a tartalmat
ellenőrizni” – mondta el érdeklődésünkre Mayer Erika internetjogász, hozzátéve,
hogy ha a tárhelyszolgáltató tudomást szerez a jogsértés tényéről, akkor
felhívásra el kell távolítania az oldalt. Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum
jogi szakértője elismeri, hogy tőlünk nyugatabbra sok szolgáltató nem enged ki
perverz képsorokat tartalmazó oldalt a világhálóra, de „az a szolgáltató egyedi
döntése, és ahogyan a zsebtolvajlás ellen sincs előzetes szűrés, a pedofil
oldalak esetében is elegendő kell legyen a hatékony bűnüldözés visszatartó
ereje” – vallja a szakember.
Úgy tűnik azonban, hogy mostanában az EU-ban is más szelek fújnak. Idén nyáron
az Európai Parlament néhány képviselője arra szólította fel a bizottságot és a
tanácsot, hogy „egy Közös Európai Központon keresztül akadályozza meg a pedofil
weboldalak terjedését, az internetszolgáltatókat pedig kötelezze arra, hogy az
egyéb internetes tartalmak mögött megbújó pedofil oldalak létrehozását
megakadályozzák”. Az unió legfrissebb felmérése szerint a pedofíliában érintett
kiskorúak 92 százaléka európai származású, mint ahogy az ilyen tartalmak 86
százaléka is; az ezeket közzétevő weboldalak több mint fele szintén az öreg
kontinenshez köthető, és használóinak 61 százaléka is. Továbbá 2003 és 2007
között 131 százalékkal nőtt a pedofil tartalmak mennyisége a világhálón.
Mindezek ismeretében beszédes körülmény, hogy a rendelkezésre álló idő alatt a
785 EP-képviselőből mindössze 193-an csatlakoztak aláírásukkal a felhíváshoz.
Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) témával foglalkozó szakértője szintén
szükségét érzi a felügyeleti szerveknek és az egységes szabályozásnak, de
szerinte ez a mostani adottságok mellett lehetetlen. Parti Katalin szerint hiába
alkalmazkodtunk e téren is elsők között az EU elvárásaihoz, az internet
gyorsabban fejlődik annál, hogy ahhoz a nemzetállamok jogi szabályozása és a
felhasználók elővigyázatossága fel tudjon zárkózni. Ráadásul meggyőződése, hogy
a büntetőjog nem alkalmas a kérdés szabályozására, pedig az Európai Tanács
tavaly óta még azt is előirányozta a tagállamoknak, hogy az illegális
tartalmaknak ne csak a letöltése, hanem az elérhetősége is váljon büntethetővé.
Erről viszont elsősorban állampolgári bejelentések alapján értesülnek a
hatóságok. A hazánkban üzemelő www.internethotline.hu és a gyermekvédelmi kék
vonal (116111) nem sok reklámmal hívja fel magára a figyelmet, bár – mint
Mlinarics József, a Magyar Tartalomipari Szövetség vezetője elmondta – így is
érkezik havi 50-60 bejelentés. Kapnak lakossági jelzést a helyi
rendőrkapitányságok is, melyek tapasztalata azt mutatja, hogy a magyar
elkövetőkre inkább a meglévő külföldi lapok tartalmának letöltése a jellemző, és
nem a saját maguk által készített aberrált felvételek feltöltése.
A legfrissebb, tisztán magyar ügyben is az egyik áldozat anonim bejelentése
alapján nyomoz a sárvári rendőrkapitányság két férfi ellen. Az azóta előzetesben
ülő elkövetők már két éve figyelték a környék lakótelepeit és játszótereit, majd
pénzt ígérve csalták ki 12–17 éves korú áldozataikat a közeli erdőbe, ahol
levetkőztetve őket fényképeket és videókat készítettek róluk, miközben fogdosták
őket. Egyikük több fiatalt is leitatott, és a pincéjébe csalt, hogy ott rontsa
meg őket. „A sértettek meghallgatása folyamatban van, de még nem mindenkit
sikerült beazonosítani a gyanúsítottak lakásán lefoglalt képanyag alapján” –
tájékoztatta lapunkat Pendli István, a sárvári rendőrkapitányság osztályvezetője.
„Óriási üzlet az internet, azért a biztonság kérdése egy darabig még másodlagos
marad. Sokan nem is pedofilok, csak anyagi haszonszerzés miatt tesznek fel
perverz tartalmakat a netre. És a kíváncsiság miatt mindig lesz érdeklődő” –
vélekedik az OKRI munkatársa.
Mivel a 90-es évek közepe óta rendszeresen a véleménynyilvánítás szabadságán
bukott meg a vonatkozó szabályozás szigorítása, a Hetek által megkérdezett
szakemberek szerint nem a jogi eszközök szélesítése jelentheti a probléma
megoldását, hanem a megfelelő tájékoztatás és felvilágosítás. Mlinarics József
elmondta, hogy hazánk is tagja az unión belül működő pedofilellenes
szervezetnek, az Inhope-nak, amelynek fő feladata, hogy az internetre feltett
perverz tartalmakat próbálja feltárni és eltüntetni a hálózatról. Parti Katalin
pedig egyenesen úgy véli, hogy a gyerekek mellett a szülőket és a tanárokat is
meg kell tanítani az internet biztonságos és tudatos használatára. Ennek egyik
kézenfekvő megoldása szerinte az lehetne, ha az internet árnyoldalaira való
figyelmeztetés még a Nemzeti Alaptantervbe is bekerülne.
2008. 10. 10. (XII/41)
