Október elején összeomlottak Oroszországban az értékpapírpiacok. Az egyik
legjelentősebb orosz mutató, az RTSZ-index egy nap alatt 19,1 százazlékot esett,
aminek következtében kétszer is leállították a tőzsdét. A válság megfigyelhető
volt a Moszkvai Bankközi Valutatőzsdén (MMVB) is, ugyanazon a napon háromszor is
leálltak az ügyletkötések.
A zuhanás listavezetőivé a Norilszkij Nikel, az Oroszországi Takarékbank, a
Lukoil olajkitermelő vállalat és a Gazprom váltak. Utoljára ilyen mértékű
tőzsdeindex-esésre csak 11 évvel ezelőtt, 1997 októberében volt példa, még a
jelcini „káosz” idején.
A point.ru internetes portál október 7-én, a válság második napján arról
tudósított, hogy „egyre kevesebb remény marad az orosz piac megmentésére. A
piacnak gyakorlatilag nincs mibe kapaszkodnia, hogy legalább valamelyest
visszanyerje a néhai helyzetét”.
Október 8-án reggel az orosz tőzsdék nem tudtak munkába lépni. A Tőzsdei Piacok
Föderális Szolgálata döntése alapján a kereskedés kezdetét 10-ről 13 órára
csúsztatták el. Addigra már egy sor értesülés és állítás keringett arról, hogy a
pénzügyi krízis egyre súlyosbodik Oroszországban.
A ProCredit online brókerügynökség elemzése szerint az oroszországi bankok
egyharmada leállította a hitelkérelmek elfogadását, miközben az elutasított
hitelkérelmek száma a kétszeresére nőtt, az igénylők iránt támasztott
követelmények pedig egyre szigorodnak. Szeptemberben még arról beszéltek, hogy a
kötelező önerő 20 százalékkal nő, most már 30 százalékról van szó.
A szakértők azt állítják, hogy a hitelpiac legkorábban a következő évben állhat
helyre. A bankoknak láthatóan nincs elég készpénzük. Az öt legnagyobb orosz bank
közül az egyik, a Gazprombank 10 milliárd rubeles (400 millió dolláros)
kötvénykibocsátást jelentett be. Dmitrij Medvegyev elnök közölte, hogy a
legnagyobb bankok állami támogatást kapnak hitel formájában, melynek az értéke
eléri a 950 milliárd rubelt (38 milliárd dollárt), és legkevesebb 5 évre lehet
igényelni.
A hirtelen összeomlások elkerülésére új szabályokat és intézkedéseket vezettek
be: leállítják a tőzsdei kereskedést 1-1 órára, amennyiben a papírok indexe több
mint 5 százalékkal esik az előző napi záróárhoz képest. Ha az újbóli kezdés után
több mint 10 százalékot esik az index, a kereskedést mindaddig leállítják, amíg
a Tőzsdei Piacok Állami Felügyelete másképp nem dönt. Ugyanazon a napon a Putyin
vezette kormány jóváhagyta Oroszország 2020-ig történő fejlesztési koncepcióját,
melynek alapján „az orosz ipar technikai megújítása, az orosz állampolgárok
jólétének emelkedése, valamint Oroszország egyik világpiaci hatalommá válása”
fog bekövetkezni.
A bejelentések hatására némileg megnyugodtak a kedélyek, ugyanakkor egyelőre
nehéz megjósolni a krízis következményeit. A kormány vonakodik a 2008. évi
összesített infláció meghatározásától, de azt állítja, hogy „a rubel jelentősen
nem fog esni”. Ennek ellenére a rubel veszít értékéből: két hónap alatt
körülbelül 10 százalékkal lett olcsóbb a dollárhoz képest. Az árak gyorsan
emelkednek, és nincsenek összhangban a hivatalos statisztikával. Az értékpapírok
árfolyamának az alakulása kevésbé érdekli az oroszokat, hiszen kevesen
rendelkeznek ilyenekkel. Az áruk és szolgáltatások drágulása viszont közvetlenül
érint mindenkit, s ez a jelenlegi válság legsúlyosabb következménye.
A másik érzékeny pont a hitelezés felfüggesztése lett. A könnyen hozzáférhető és
viszonylag olcsó hiteleknek köszönhetően kitört vásárlási láz lassan véget ér,
ahogy csökken a lakáshitelek száma is.
Némi vigaszt az ingatlanárak csökkenése jelenthet, legalábbis a vevőknek:
szakértői vélemény szerint az év végéig 10 százalékkal lesznek olcsóbbak az
oroszországi lakások. Tartós válság esetén ez tovább fokozódhat, bár egyelőre
Moszkvában és Pétervárott ez még nem nagyon látszik meg.
Az orosz kormány szerint a pénzügyi zavarok legfontosabb okozója az amerikai
válság. Az ellenzék és sok szakértő ugyanakkor azt állítja, hogy legfőképpen
Oroszország éles bejelentései és tettei súlyosbították a helyzetet. Az új
hidegháború lehetőségétől félve a nyugati befektetők tőkekivonásba fogtak, ami
azonnal meglátszott a gazdasági helyzeten.
Moszkva ezért próbálja javítani a viszonyát a Nyugattal. Igor Jurgensz elnöki
szóvivő szerint „Dmitrij Medvegyev elnök és Vlagyimir Putyin miniszterelnök jól
értik, hogy a kormánynak javítania kell a külföldi és főleg a belföldi
befektetők hangulatán”. Figyelmeztetett, hogy Oroszország a „klasszikus
stagfláció” helyzetébe kerülhet, mivel magas az infláció szintje, a kereslet
pedig csökken. A jelzáloghitelek egyre szigorúbb elbírálása pedig az infláció
mellett ronthat a lakosság életszínvonalán. Ez pedig nem kívánt politikai
következményekkel járhat.
Putyin miniszterelnök bejelentette azt is, hogy létrejött egy különbizottság,
amelynek a nemzetközi pénzügyi válságra adott operatív döntéseket kell
meghoznia. Ugyanakkor azt javasolta Fehéroroszországnak, hogy át kellene térniük
egy közös valutára ahelyett, hogy dollárban számítsák a két ország közötti
kereskedelmet.
Nyilvánvaló, hogy a gazdasági helyzet egy sor olyan politikai lépésre készteti
Moszkvát, melyekkel a nemzetközi súlyát kívánja növelni. Ennek függvényében
értékelhető a 4 milliárd dolláros hiteljavaslat, amelyet Moszkva az államcsődbe
sodródott Izlandnak nyújtana.
A legfontosabb pozitív mozzanattá pedig az válhat, ha Oroszország komolyan
elkezdi fejleszteni a technológiát, modern ipart és infrastruktúrát hoz létre. A
kőolajárak csökkennek, szakértők szerint hosszabb távon is. Ez pedig azt
jelenti, hogy aktívabban kell fejleszteni a termelést és a szolgáltató szektort,
mivel ez elengedhetetlen egy fejlett ország számára, és ez biztosíthatja az
esélyét a válságokból való kilábalásra
2008. 10. 17. (XII/42)
