Indonéziai plakátok az ázsiai vezetők képeivel. Profilegyesítés Fotó: Reuters
A találkozó során az ASEAN tíz országa – név szerint Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar (Burma), a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam – sokak szerint igen nagy jelentőség? megállapodást írt alá arra vonatkozólag, hogy 2020-ig európai mintára szabadkereskedelmi övezetet hoz létre a térségben. A tervezett együttműködés érdekessége, hogy vallási, etnikai és kulturális szempontból a tíz ország igen különböző; politikai berendezkedésük is meglehetősen széles skálán mozog: a kibontakozóban lévő demokráciák mellett találunk közöttük kommunista és tekintélyelven működő kapitalista országot, sőt katonai diktatúrát is.
A II. Bali Megállapodásnak keresztelt dokumentum szerint az ázsiai közösség célja a politikai és biztonsági, gazdasági és szociokulturális téren történő együttműködés, azonban a tagok katonai szövetség létrehozását egyelőre nem tervezik.
A tíz ország, amely egészen az 1997-98-as ázsiai pénzügyi válságig a világgazdaság legjobban teljesítő régióját alkotta, jelenleg igen nagy versenynek van kitéve a térség gazdasági óriásainak számító Kína, India, Dél-Korea és Japán részéről. Míg egy évtizeddel ezelőtt a közvetlen amerikai befektetések 75 százaléka az ASEAN országaiba érkezett, mára ez az arány 10 százalékra csökkent, mivel a külföldi befektetések nagyobb része inkább Kínába irányul. Sokan úgy vélik, ahhoz, hogy az ASEAN lépést tudjon tartani a gazdasági fejlődéssel, az integráció felgyorsítására és mélyítésére van szükség, ugyanakkor az "óriásokkal" is partneri viszony kialakítására törekszenek.
Kína, India és Japán nyitottnak bizonyult egy olyan kelet-ázsiai piac létrehozására, ahol a fogyasztók létszáma a 3 milliárdot is elérheti, hiszen az ASEAN országai mintegy 500 milliós lakosságot foglalnak magukba, míg Kínában 1,3 milliárd, Indiában pedig 1 milliárd fős populációval lehet számolni. A találkozón kötött megállapodások szerint Kínával 2010-ben, Indiával 2011-ben, a világ második számú gazdaságát képviselő Japánnal pedig 2012-ben kerülne sor szabadkereskedelmi övezetek létrehozására vonatkozó szerződések aláírására. Dél-Korea elnöke szerint a régió a világgazdaság motorjává válhat, és így a 21. század akár Kelet-Ázsia százada is lehet.
2003. 10. 10. (VII/41)
