Mind a dokumentumok elzárása, mind pedig az azokban előforduló nevek indokolatlan lefestése beláthatatlan károkat okozna, és döntően korlátozná az NDK korszakának történelmi, társadalmi és politikai feltárását – mondta Marianne Birthler, egykori emberjogi aktivista, a Stasi iratait őrző és feldolgozó Gauck-hatóság vezetője. (A hatóság eredetileg első vezetője, Joachim Gauck rostocki evangélikus lelkész nevén vált közismertté.)
Ezzel a határozattal olyan bizonyítékok is értéktelenné válnának, amelyek segítségével a kommunista párthivatalnokok vagy a náci bűnösök tetteit lehetne megvilágítani. Történészek már most arra panaszkodnak, hogy mind gyakrabban kapnak olyan dokumentumokat, amelyekből a rengeteg lefestett név miatt egyes történelmi összefüggéseket lehetetlen rekonstruálni. A Kohl-akták elzárása akadályozza az NDK politikai igazságszolgáltatásának kutatását, csonkított információk állnának rendelkezésre a Stasi és más intézmények politikai-operatív együttműködéséről, az NDK ellenzékéről, a két Németország közötti kapcsolatokról, a Németország belső határa mentén történt erőszakos cselekményekről, a Stasinak a szélsőjobboldal és az NSZK-beli terrorizmus iránti érdeklődéséről. (Az aktákból egyébként az is kiderül, hogyan kaphatott az NDK Franz Josef Strauss – korábbi bajor miniszterelnök – kezdeményezésére 1983-ban milliárdos nagyságrend? kölcsönt, mellyel – történészek szerint – jelentősen meghosszabbították a keletnémet állampárt élettartamát.)
Az egykori NDK állambiztonsági szolgálatának dokumentumait érintő törvény 1991. december 29-én lépett hatályba. A törvény 32. cikkelyének volt azonban egy olyan mondata, amelyre mindaddig, amíg nem Kohl került a kutatók érdeklődésének középpontjába, senki nem figyelt oda. A cikkely vitatott mondata így hangzik: "Az állambiztonsági szolgálat tevékenységének feldolgozása, valamint politikai képzés céljából a kutatás számára a szövetségi megbízott a következő dokumentumokat bocsátja rendelkezésre: (
) történelmi személyiségek, politikai funkcionáriusok és tisztségviselők közhivatali tevékenysége során keletkezett, személyhez kötődő okmányokat, amennyiben ők maguk nem érintett, vagy harmadik személyek." Az "érintett" vagy "harmadik személy" értelmezésének kérdése okozta lényegében Kohlnak a hatósággal folytatott vitáját. A volt kancellár szerint ugyanis rá is vonatkozik a Stasi áldozatait védelmező megfogalmazás, hiszen önmagát szintén közéjük sorolja. A Birthler vezette hatóság azonban csak a magánszférában érintett személyekre kívánta alkalmazni a két kifejezést. Ezekben az esetekben a dokumentumok kiadása előtt minden esetben ki is festette a hivatal a magánszemélyek nevét. A Szövetségi Közigazgatási Hivatal tavaly nyáron igazat adott az egykori kancellár érvelésének, miszerint neve a dokumentumok jelentős részében mint "érintett", bizonyos öszszefüggésekben mint "harmadik személy" szerepel.
Kohl után eddig mindöszsze egyetlen személy emelt panaszt az akták kiadásával kapcsolatban: Katharina Witt, az NDK műkorcsolyázó világbajnoka. Aktái között a Birthler vezette hatóság azonban több olyan dossziét is talált, amely a jégtáncosnőt "kedvezményezettként" tünteti föl – ezeket az iratokat pedig minden további nélkül nyilvánosságra lehet hozni, még az "érintett" vagy "harmadik személy" kitételek sem vonatkoznak rájuk. (Mielőtt azonban elhamarkodott ítéletet mondanánk Wittről, tudni kell, hogy ezek a "kedvezmények" az esetek többségében inkább csak sztároknak kijáró apróságok voltak – vízum, egy ajándékba kapott sötétkék Lada, egy-egy hőn áhított finom ebéd, jutalomutazás Bulgáriába –, melyekkel biztosítani akarták, hogy ne hagyja el az NDK-t. A besúgók persze, bárhová utazott, egyetlen percre sem tévesztették szem elől.)
Ugyanakkor az NSZK-nak nem maradt szinte egyetlen szférája sem, ahová ne küldött volna besúgót a Stasi.
– A CDU egyik párttagját Louis fedőnévvel – például arra szemelték ki, hogy nyugati titkosszolgálatok munkatársaival, illetőleg a nyugat-berlini Freie Universität Kelet-Európa kutatókörével építsen ki gazdag információkkal kecsegtető kapcsolatokat. Másik, Bank fedőnev? informátorukat azért küldték a Szövetségi Németország nyomdájába, hogy az új személyi igazolványok és útlevelek gyártását figyelje meg.
Egy magánszemélyekből álló csoport, mely a Stasi leleplezését tekintette céljának, tavaly az interneten hozott nyilvánosságra ilyen aktákat. Az ügyes linkhasználók még a Stasi alkalmazottainak listájába, vagy a PDS előtörténetébe is betekinthettek, noha a számítógépközpont időről időre törölte a Nierenspende (Veseadomány) néven kódolt adatokat. A jelenlegi helyzetben mindenesetre többen is elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben kizárólag ezeken a nem hivatalos forrásokon keresztül lehet majd kutatni az NDK korszakát.
2002. 05. 24. (VI/21)
