Az összeg igazából nem túl jelentős, felmerül tehát a kérdés: érdemes-e az egyházak és közcélú alapítványok számára felajánlható egy százalék mintájára megszülető javaslatot nem csekély adminisztrációs költségek mellett érvénybe léptetni? Egyáltalán szükség van-e az állam közvetítő szerepére ahhoz, hogy az ember támogathassa szüleit? A nemzetközi viszonylatban is egyedülálló elképzelés legkorábban 2003-ban lenne megvalósítható.
Az adófelajánlás ötlete nincs még kidolgozott, végleges állapotban, közölte kérdésünkre Szemkeő Judit, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára. Konkrétumok nélkül viszont nehéz bárminem? érdemi vitát folytatni. Az államtitkár asszony a készülő módosító javaslat kapcsán a Heteknek elmondta: az elképzelés szerint a kereső gyermek adójának bizonyos százalékával kiegészíthetné szülei nyugdíját, a felajánlás teljesen önkéntes lenne. Ez tehát egy saját döntésen alapuló kompenzációt jelentene, amely a szülők gyermeknevelésre fordított erőfeszítéseit lenne hivatott némileg ellensúlyozni. Értéke kezdetben két-három, legfeljebb öt százalékot tenne ki, s idővel a költségvetés terhelhetőségétől függően változna a mértéke, remélhetőleg növekvő módon. Az adófizető felajánlása tulajdonképpen szülei nyugdíjalapját növelné, a kezdeményezés egyfajta nyugdíj-előtakarékossági rendszer keretein belül lenne megvalósítható abban az esetben, ha a felmenők még dolgoznak.
A hazai átlagfizetéseket véve alapul a támogatás havi összege jövőre például 800 forint körül lenne, aminek sokak szerint legfeljebb gesztusértéke lehet egy nyugdíjas szülő számára. Szemkeő Judit kiemelte: a cél nem feltétlenül a gyermeknevelés teljes költségtérítése, de valamiképp szeretnék elősegíteni azt, hogy minél több pénz visszaforgatható legyen a családi költségvetésekbe az utódok keresetéből. Meggyőződésük szerint ezáltal közvetett módon lehetne ösztönözni a generációk közti öszszetartás, gondoskodás, végső soron a család intézményének erősödését is.
Burány Sándor, a parlament költségvetési bizottságának szocialista tagja érdeklődésünkre elmondta: a Fidesz "anyóspénzre" vonatkozó kezdeményezése értelmes célokat szolgál, hiszen a családok és a nyugdíjasok támogatására törekszik, de a megvalósítás módja merőben kifogásolható. Egyrészt egy ilyen elképzelés esetén érthetetlen, miért nem hagyják egyszerűen a pénzt a családoknál, miért nem inkább az adócsökkentést választják ahelyett, hogy költséges kerülő úton visszajuttatnak egy megkurtított összeget a családi büdzsékbe. Erre racionális indok kevés van – fogalmaz Burány. Ráadásul az elképzelés diszkriminatív jellegű, e tekintetben illeszkedik a kormány eddigi, sokat bírált családpolitikai elképzeléseihez. Természetesen nem magával a családbarát jelleggel van a probléma, hanem azzal, hogy megint csak az alacsony jövedelmű, legrászorultabb családok, illetve azok kisnyugdíjasai járnak a legrosszabbul, hiszen ők képesek a legkevésbé részesedni ebből a lehetőségből.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2001. 11. 16. (V/46)
