A Scientific American számolt be eloször a klónozási kísérlet sikerérol. Szaporodó kérdések Fotó: Reuters
Az ACT kutatásai az úgynevezett gyógyászati célú klónozásra irányulnak. A gyógyítani kívánt beteg DNS-ének felhasználásával állítják elo a klónozott embriót úgy, hogy az egészséges petesejtbe beültetik a beteg ember egy sejtjébol vett DNS-t, amely az illetorol minden genetikai információt hordoz. Ilyen módon a sejt sikeres fejlodése esetén az illeto klónja jön létre. A sejtet azonban nem hagyják végigmenni a szokásos fejlodésen, tehát az embrióból elvileg soha nem születik gyermek, mivel már az osztódás korai szakaszában arra használják fel, hogy a belole nyert sejtet visszaültessék
a gyógyítani kívánt beteg szervbe. Az egészséges sejt osztódni kezd, és ezzel elosegíti a beteg gyógyulását (így lehet például a súlyosan égett bort pótolni). Az ilyen módon nyert ossejt elonye, hogy a beteg gyakorlatilag saját sejtjét kapja vissza, így azt immunrendszere nem kezeli ismeretlen anyagként, és nem löki ki. Az ACT-ben lefolytatott és sikeresnek minosített kísérletben egyelore csak a sejtosztódás korai szakaszát sikerült elérni.
A kísérletben részt vevo tizenkilenc petesejtbol három megkezdte az osztódást, de csak a hatsejtes állapotig jutottak el, tehát a tudósok egyelore nem voltak képesek a kísérlet célját képezo ossejteket nyerni, mivel ahhoz az embriónak tovább kellett volna növekednie.
Az eredetileg már október közepén, titokban lefolytatott kísérletet, melyhez 24-32 éves, egészséges nok petesejtjeit vásárolták meg igen jó áron, darabonként 3-5 ezer dollárért, az amerikai Journal of Regenerative Medicine címu szaklap online kiadásában tették közzé.
Törvényekkel az "embergyártás" ellen?
A klónozott embriók eloállítása több okból is megkérdojelezheto gyakorlat, vélekedik dr. Jeffrey P. Kahn, az amerikai Minnesota Egyetem Bioetikai Központjának igazgatója. Dr. Kahn arra az etikai problémára hívja fel a figyelmet, amely az eredetileg is megszületésre "készített" lombikbébik és a kizárólag ossejt nyerésére használt klónozott embriók között áll fenn. Véleménye szerint míg sokak számára teljesen elfogadható, hogy a gyermektelen szülokön a lombikbébi-programokkal segítenek, addig ugyanezen személyek szemében etikailag erosen megkérdojelezheto lenne embriók eloállítása kizárólag kutatás céljából.
A reproduktív, illetve a gyógyítást célzó klónozás során használt technikai eljárások megegyeznek. A különbség mindössze annyi, hogy az ossejtek eloállítása helyett az embriót az anyaméhbe helyezik, és kilenc hónap terhesség után az elvileg megszületik. Ez elkerülhetetlenül azt jelenti, hogy a gyógyászati célból végzett klónozás egyenesen vezethet a reproduktív klónozáshoz. Felvetodik a kérdés, hogy ha a gyógyászati célú klónozás elonyei esetleg elnyomják a morális kétségeket, hogyan akadályozható meg, hogy ugyanazt a technikát megszületo emberi klónok eloállítására is felhasználják. Vajon lehet-e elég szigorú törvényeket hozni a reproduktív célokat szolgáló klónozás ellen akkor, amikor az eljárás legálisan használható – ha nem is ugyanarra a célra? Kahn doktor – a gyógyászati célú klónozás fejlodésének érdekében – súlyos büntetés kilátásba helyezését tartja szükségesnek azok számára, akik lehetové teszik a klónozott embriónak egy bizonyos szinten túli fejlodését, illetve azt beültetik az anyaméhbe.
Az elképzelés némileg naivnak tunik, ám a kérdésfeltevés természetesen egyelore csak elvi, hiszen a vasárnap közzétett kísérletek eredménye még nem teszi lehetové, hogy ez megtörténjen. Minden bizonnyal folytatódnak azonban a kísérletek, melyek egyre közelebb hozzák az eredményt is.
George W. Bush amerikai elnök egy nappal a bejelentés után élesen kritizálta és erkölcsileg elítélendonek nevezte az emberi klónozás gyakorlatát: "Nem teremthetünk életet azért, hogy elvegyük azt, és ebben az esetben pontosan ez történik" – fejtette ki az elnök a Fehér Ház rózsakertjében újságírók elott. Dave Weldon floridai képviselo, aki egyébként orvos, annak az aggodalmának adott hangot, hogy ha országszerte lehetové válik, hogy laboratóriumokban emberi klónokat állítsanak elo, akkor csak ido kérdése a klón világra hozatalával való próbálkozás, hiszen a klónozott embrió beültetése az orvos és a páciens közötti bizalmas ügy maradhatna. Weldon egyébként szintén felhívta a figyelmet a kérdés súlyos etikai és erkölcsi oldalára is, annak a véleményének adva hangot, hogy a gyógyítási célból történo klónozás gyakorlatilag annyit jelent, mint emberi életet létrehozni azért, hogy azt kihasználjuk saját céljainkra.
"A csodával és az élettel kontárkodók"
Az amerikai képviseloház egyébként a múlt nyáron megszavazta az emberi klónozást betiltó törvényjavaslatot, amit azonban a szenátus nem hagyott jóvá. A javaslat tíz évig terjedo börtönbüntetéssel és egymillió dolláros bírsággal sújtotta volna a klónozási tilalom megszegésével próbálkozókat. Dick Armey texasi republikánus képviselo úgy vélekedik, hogy egy "erkölcstelen, tudományosan is gyanúsnak tekintheto folyamatot kell megállítani, amely a csodával és az élet szentségével kontárkodik". Az embrióklónozás pártolói ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy a kísérletekben használt embriók – még a klónozottakat is beleértve – nem tekinthetok embereknek. Kritikusaik viszont az emberi jogokra és a magzati jogokra hivatkozva fejtik ki, hogy a legkisebb embrió is embernek számít. Éppen ezért úgy vélik, hogy emberi lényt "gyártani" az emberi jogok súlyos megsértése. "Az orült tudósok akkor is orült tudósok maradnak, ha köpenyeik hófehérek, függetlenül attól, hány bioetikust állítanak maguk mellé, hogy tevékenységüket igazolják" – jelentette ki egy New Jersey-beli republikánus képviselo.
Az ACT bejelentése állásfoglalásra késztetett egyházi vezetoket és bioetikával foglalkozó szakembereket egyaránt. Dr. Patrick Dickson brit genetikus a bejelentés fontosságát összefoglalva a következoképpen nyilatkozott az angol Independent Television News musorának: "A hír azért bír óriási jelentoséggel, mert megmutatja, hogyan lehetséges egy felnott emberbol vett sejtet egy petesejttel kombinálva új, a már élovel azonos ember létrehozása. Ha ezt beültetik az anyaméhbe, akkor egy klónozott gyermek születik." Dickson ugyanakkor utalt az etikai problémákra is, hiszen a világon ma százhetven nemzetnek nincs klónozást szabályozó törvénye, ami sürgosen szükségessé teszi a globális megegyezést. Ennek hiányában hamarosan klónozott gyermekek születhetnek a világ számos pontján.
A Vatikán szintén megszólalt a kérdésben. A katolikus egyház vezetése által kiadott közleményben az áll: "Az emberi élet kezdetét nem lehet egyezményesen meghatározni az embriófejlodés egy bizonyos fokán; az valójában már az embrió létezésének elso pillanatától létezik." Tarcisio Bertone olasz katolikus érsek szerint a klónozás az emberi élet méltóságát és egyediségét sérti. "A gyógyítás szándéka dicséretes, a módszer azonban kérdéseket vet fel: ha egy ember gyógykezelésére emberi életet teremtenek, majd oltanak ki, akkor a cél nem igazolja az eszközt" – jelentette ki az érsek a Corriere della Sera címu lapban megjelent nyilatkozatában.
Dr. Patrick Dixon, a humán klónozás etikájának szaktekintélye arra figyelmeztetett, hogy ez az áttörés ajtót nyithat az emberi klónozás gyakorlatának rutinná válása felé. "Most már csak ido kérdése, mikor születik meg az elso klónozott gyermek" – jelentette ki Dixon az AP hírügynökségnek, hozzátéve, hogy nagy eséllyel fognak világra jönni groteszk torzszülöttek és rejtett fogyatékossággal rendelkezo emberek.
Mi lesz Pandora szelencéjében?
A klónozás, amely az emberiség jövojét jelentosen befolyásolhatja, egyszerre politikai, vallási és etikai kérdés. A közvéleménynek a bejelentést követo megnyilvánulásai világosan megmutatják, mennyire megosztott nemcsak a szakma, de a hétköznapi emberek véleménye is. Egy amerikai internetes fórum hozzászólói az egyik oldalon eloszeretettel hivatkoznak azokra a betegekre, akik a klónozott embriókból nyerheto új sejtekkel talán reményt kapnak a gyógyulásra, míg akad olyan súlyosan beteg hozzászóló is, aki köszöni szépen, de ilyen áron nem kér a gyógyulásból. Számos hozzászóló mondataiban ismétlodik meg az a vélekedés, hogy mindössze néhány sejtrol van szó egy petri-csészében, tehát nem is érdemes annyit vitatkozni az ügyön. A másik oldalon ugyanakkor számos vallási és etikai érv elhangzik. A legtöbb ellenzo aggodalmát fejezi ki, attól tartva, hogy végso soron valamiféle katasztrófa fog bekövetkezni, ha a folyamat valóban beindul. Sokan attól félnek, hogy a tudósok Pandora szelencéjét nyitják ki, hiszen azt még senki nem tudja, hogy milyen emberek is születnének a klónozás eredményeképpen – márpedig abban szinte mindenki biztos, hogy elobb-utóbb erre is sor kerül. Egyes hozzászólókat felháborít az az emberi arrogancia, mellyel a tudósok figyelmen kívül hagyják a megteremtett, de megszületni nem engedett életeket, semmibe véve személyiségi jogaikat, amelyek a megszületés pillanatától léteznek.
2001. 11. 30. (V/48)
