hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kegyetlen harc a bűnözőkkel
Interjú Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnökkel

2000. 06. 17.
Lapunk a Novosztyi hírügynökség segítségével interjút kért az új orosz miniszterelnöktől. Mihail Kaszjanov optimista: szerinte a pénzügyi botrányok, a szervezett bűnözés, vagy a katasztrofálisan rossz demográfiai helyzet ellenére az új orosz vezetésnek sikerül megtalálni a kibontakozást. Kormánya ennek érdekében jelentősen csökkenteni kívánja az adókat, ugyanakkor Kaszjanov elmondta: nagyobb állami szerepvállalásra törekednek például az energiaszektorban, hogy a magánvállalkozók körében előforduló "hanyagságot" elkerüljék, ám mindezt nem államosítással, hanem a gazdaság élénkítésével kívánják megtenni.



Mihail Kaszjanov egy moszkvai sajtókonferencián. Rendet ígér    Fotó:
Reuters

– Miniszterelnök úr! Ön az előző kormányban pénzügyminiszter és
miniszterelnök-helyettes volt, így biztos ismeretei lehettek arról, milyen feladatot vállalt,
amikor elfogadta a kinevezést…

– Így van. Meggyőződtem arról, hogy Oroszországban ez év első hónapjaiban
megerősödtek a múlt évben indult pozitív tendenciák a gazdaságban és a szociális
szférában. Az első négy hónapban az ipari termelés az elmúlt év hasonló időszakához
viszonyítva több mint 10 százalékkal nőtt. Az évtizedben először nőttek a tőkebefektetések.
A pénzügyi egyensúlynak köszönhetően a kormánynak nem szükséges tömeges kölcsönfelvételekkel
fedezni a legszükségesebb költségvetési kiadásokat. A korábban elterjedt
cserekereskedelem fokozatosan átadja helyét a normális pénzforgalomnak, miközben tovább
csökken az infláció, amely már több hónapja a havi 1 százalék alatt maradt.

Érezhető a tőke kiáramlásának csökkenése is. A központi bank aranytartaléka 5
milliárd dollárral nőtt, ami először haladja meg a kritikus minimumot és fedezi az
ország négyhavi importját. Stabilizálódott a rubel árfolyama is.

– Úgy véli, hogy teljesen megalapozott ez az optimizmus?

– Látjuk, hogy ezek a sikerek még gyenge alapokon állnak, nem tekinthetők
visszafordíthatatlannak. Nem tűntek még teljesen el a válságjelenségek, amelyek közül
a legnagyobb a szegénység. A lakosság több mint harmada él a létminimum alatt. A
szegénység az elsődleges oka annak, hogy nem sikerült a gazdasági növekedés egyik
ösztönzőjét, a keresletet növelni.

További gond, hogy az áruk minősége továbbra is gyenge. Nagyon kevés orosz áru képes
konkurálni a külföldiekkel, így változatlanul a nyersanyag teszi ki az export döntő
hányadát.

– Megfigyelők szerint ennél is súlyosabb probléma az orosz lakosság romló egészségi
állapota.

– Oroszország mai problémáinak legvilágosabb és legkoncentráltabb kifejezése
valószínűleg a növekvő demográfiai válság. A halálozások száma több mint kétszerese
a születésekének. A Föderáció tagjainak többségében fogy a lakosság. Korábban
ezt részben kompenzálta a bevándorlás, elsősorban más FÁK-országokból, ma azonban
ez szinte megszűnt. A népesedési probléma geopolitikaivá válik: egyre több régió
néptelenedik el. Ha így megy tovább, akkor 8-10 év múlva nem lesz elég dolgozó, aki
biztosítsa a mi nemzedékünk számára – a valójában elégtelen szint? – nyugdíjat.
Látnunk kell ugyanakkor, hogy a problémák többsége még nagy anyagi befektetések
mellett sem oldható meg gyorsan. Pláne, hogy ezek az anyagiak ma még hiányoznak. Hangsúlyozom,
hogy a kormánynak nincs joga egy boldog jövő reményében újabb terheket róni a
lakosságra.

Mindezek ellenére úgy gondolom, jó esélyünk van a politikai stabilitás esetén tartós
fejlődés beindítására. A közvélemény-kutatások adatai azt mutatják, hogy kezd
helyreállni az állam intézményeibe vetett bizalom. A gazdasági mutatók arról tanúskodnak,
hogy az orosz gazdaság életképes. Biztosak vagyunk abban, hogy a gazdasági kezdeményezést
akadályozó korlátozások felszámolása meghozza gyümölcsét. Ehhez egyik feladatunk,
hogy a szabadon felhasználható pénzeszközöket bevonjuk a gazdaságba.

– A sorozatos bankbotrányok nem teszik ezt lehetetlenné?

– Sajnos Oroszországban a bankszektor a stabilitás etalonja helyett pontosan az
egyik bizonytalansági tényező. Kétségtelen, hogy ezen a területen kell először
rendet csinálni, különben az orosz bankok továbbra is a pénzvilág botrányainak középpontjában
maradnak.

– Mit szándékozik, és mit tud tenni a kormány e célok megvalósítása érdekében?

– A kormány, pontosabban az állam részt fog vállalni a kockázatokban,
felkaroljuk azokat a projekteket, amelyek meghaladják a magánszektor erejét. Emellett részt
kívánunk vállalni az infrastrukturális forradalomban is. Mi a XXI. századba a XIX. század
kommunikációjával lépünk be. Országunk kedvező geográfiai fekvése ellenére elkerülnek
minket a közlekedési útvonalak, amiért is dollármilliárdokat veszítünk évente.
Oroszország nem lesz európai ország, amíg nem képes megfelelő közlekedési és híradási
kapcsolatokat létesíteni Európával. Oroszország és Belorusszia integrációjának
fontos része a Moszkva–Minszk–Berlin autópálya megvalósítása. Ugyancsak fontos
az exportot érintő infrastruktúra, például a baltikumi olajvezeték, valamint korszer?
távközlési hálózat kialakítása.

– Nemrég elkészült egy felmérés, amely megállapította, hogy Oroszország számos
régiójában fenyeget környezeti katasztrófa.

– Sajnos sehogyan sem tudunk elszakadni attól a káros szemlélettől, hogy országunk
olyan gazdag természeti kincsekben, hogy úgymond megengedhetünk magunknak bármilyen
hanyagságot. A gondos elemzés azonban azt mutatja, hogy az általunk tervezett gazdasági
növekedés hamarosan az energiahordozók hiányához fog vezetni, ami tudatosíthatja
ezek valódi értékét.

– Jelenleg magánkézben van az energiaszektor jelentős része. Terveznek-e olyan
intézkedéseket, melyek megpróbálják ezen a területen befolyásolni a folyamatokat?

– Az energiahiány veszélye miatt valós állami ellenőrzésre van szükség,
hogy biztosítható legyen az ország gazdasági rendszerének működése. A kormány
minden lehetőt meg fog tenni a nem energiahordozó tartalmú export növelése és annak
érdekében, hogy az orosz vállalkozók egységes feltételekkel indulhassanak a nemzetközi
gazdasági színtéren. Ez főleg a hadigazdasági komplexumra vonatkozik, ahol világszínvonalú
technológiával rendelkezünk.

– A vállalkozók számára azonban a legnagyobb gondot a korrupció és a mindenütt
felbukkanó szervezett bűnözés jelenti.

– A korrupció csökkentéséhez egyszerűsíteni kell a kis- és középvállalatok
bejegyzési és engedélyeztetési eljárását, csökkenteni kell a felügyeleti szervek
szerepét. Ugyanakkor az államigazgatás minden szintjén kegyetlen harcot kell folytatni
az ilyen vállalatokat zsarolni és korrumpálni akaró bűnöző szervezetekkel.

A legnagyobb fejfájást azonban az árutermelőknek ma az adóterhek okozzák. Elvi döntést
hoztunk arról, hogy megvizsgáljuk a forgalmi adó megszüntetésének lehetőségét. Célul
tűztük ki a munkabérek után fizetendő járulék 35 százalékra való csökkentését.
Számvetéseink azt mutatják, hogy ennek ellenére bővülni fog az adófizetői bázis,
és nem kell csökkenteni se a szövetségi, se a regionális kiadásokat.

Még a legerősebb és legprofibb kormány sem képes a nemzet feladatait a társadalom támogatása
nélkül megoldani. Nem kerülhetők el a viták és a kompromisszumok, de remélem, hogy
a világ nemzetei közt megfelelő helyet elfoglaló, élenjáró és korszer? Orosz Föderáció
fejlődésének alapvető kérdéseiben teljes egyetértés lesz nálunk.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!