Orosz belügyi alakulat iszlám fegyveresek után kutat a dél-dagesztáni Karamahi
faluban. Büntetőhadjárat Fotó: MTI
A támadást légicsapások vezették be. Szeptember 23-án reggel, első ízben az
1994-96-os csecsen háború óta az orosz harci repülőgépek rakétákkal támadták,
illetve bombázták a csecsenföldi célpontokat. Az első csapás a Groznij-közeli repülőteret
érte. A jelentések szerint megsemmisítettek egy repülőgépet, amely fegyvereket szállított
volna a harcosoknak. A következő támadások olajfúró tornyokra és olajfeldolgozó üzemekre
irányultak. A szövetséges erők biztosak benne, hogy ezek a létesítmények a harcosok
vezéreinek tulajdonában vannak, és a belőlük származó haszonból pénzelik az illegális
csoportokat és a terrorista akciókat.
23-ától kezdve a légierő minden nap támadott. A fő célpontok Groznijban találhatók,
ám bombáztak más csecsen városokat is. A célok közé tartoznak a harcosok bázisai
is. A hivatalos jelentések szerint az orosz légierő 28-án megsemmisített Csecsenföldön
két lőszer- és fegyverraktárt, amelyek tartalma elég lett volna 40 ezer ember
felfegyverzésére.
Ha mindez így van, akkor Csecsenföld valóban felfegyverzett államalakulattá vált,
amely tényleges fenyegetést jelent mind a szomszédos kaukázusi köztársaságokra,
mind Oroszországra. Putyin miniszterelnök és Rusajlo belügyminiszter szerint a történelem
során először fordult elő, hogy nemzetközi terroristák és banditák szerezték meg
a hatalmat az Orosz Föderáció egyik tagállamában. Háborút folytatnak, melynek célja
leválasztani természeti kincsekben gazdag területeket Oroszországról. Még a bombázások
előtt napvilágot látott az a hír, hogy Pakisztánban nemzetközi terroristakonferencia
folyt Baszajev és Hattab részvételével. Itt határozat született a csecsen harcosok
megsegítéséről és a számukra elkülönítendő 30-40 millió dollárról.
Megerősítették, hogy Csecsenföld területén afgán tálibok akarnak keresztülhaladni.
Oroszország ezt nem akarja megengedni, ezért diplomáciai és katonai-adminisztrációs
rendelkezéseket hozott. Az előzőekhez tartozik az orosz belügyminisztérium, Grúzia,
Örményország és Azerbajdzsán közötti, a nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépésről
szóló szerződés. A katonai-adminisztrációs rendelkezések közé tartozik a Csecsenfölddel
közös határ mentén egy speciális övezet létesítése. A hét elején kezdtek hozzá
a belügyi, illetve a határ őrzésével foglalkozó alakulatok megszervezéséhez. Az övezet
megalakításának fő célja az, hogy ne engedjék ki a terroristákat Csecsenföld területéről.
Moszkva újabb robbantásoktól fél. Baszajev már kétszer is bejelentette, hogy
csapataiban öngyilkos merénylőket készítenek fel, akik legalább egy "hitetlent"
magukkal akarnak vinni a sírba. Példaképük a Hezbollah, az arab terrorista szervezet.
Baszajev fenyegetései válaszul érkeztek a szövetségi erők sikereire. A csecsen
harcosok igyekeznek lelőni a Pakisztántól kapott Stingerekkel a repülőgépeket.
Azonban, amint arról a harcosok beszámoltak, a Csecsenföld fölötti légteret teljes
egészében az orosz légiirányítás vonta uralma alá. Az orosz berepülések kapcsán
azonban olyan probléma merült fel, amellyel a NATO is szembetalálta magát Jugoszláviában.
A Csecsenfölddel határos Ingusföld vezetése a hét elején humanitárius katasztrófáról
kezdett el beszélni. A kicsinyke Ingusföldre beözönlöttek a csecsen menekültek.
Ausev ingus elnök nemzetközi szervezetekhez akart segítségért folyamodni. Kedden
viszont Ingusföldre látogatott Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetekért felelős
miniszter. Kijelentette, hogy Oroszország maga is elboldogul a menekültproblémával, s
megkezdte a sátortáborok felállítását és a menekültek ellátását élelmiszerrel.
A különböző jelentések 40-60 ezerre teszik a menekültek számát.
Csecsenföld a bombázások megkezdése óta naponta felhívja Moszkvát a tárgyalások
megkezdésére. Most azonban már nem veszik komolyan. Az orosz vezetés szerint
Maszhadovnak nincsen valós hatalma országában. A történtek ezt látszanak igazolni.
Jelcin és Putyin a tárgyalások feltételeként szabta azt, hogy Maszhadov tartóztassa
le és adja ki a szövetségi hatalomnak a terroristákat. A Kreml és az orosz vezetés
hajthatatlan álláspontra helyezkedett Csecsenföld vezetésével kapcsolatban. De nem
csak ők. Szeptember 29-ére szervezték Haszavjurt dagesztáni városba Maszhadovnak és
Magomedovnak, a dagesztáni államtanács elnökének találkozóját. Azonban Haszavjurt
lakosai elzárták az utat, és kijelentették: "Ellene vagyunk a békéről való tárgyalásoknak,
mivel Maszhadov hallgatott, amikor a csecsen harcosok megtámadtak bennünket." Lényegében
ez a csecsenek elleni hadművelet követelése.
A hadvezetés megerősítette, hogy szárazföldi hadművelet készül Csecsenföld ellen.
Annak érdekében, hogy ez minimális veszteséggel menjen végbe, megpróbálják majd
hasznosítani a NATO jugoszláviai tapasztalatait. Azt állítják, egyelőre még folytatódnak
a légitámadások. Ám úgy tűnik, a szárazföldi hadművelet bármelyik nap megkezdődhet.
Putyin kemény fellépése a csecsenek irányában széleskör? támogatottságot élvez
az orosz lakosság részéről. Szociológiai felmérések azt mutatják, hogy Putyin népszerűsége
egy hét alatt több mint a duplájára nőtt. Egy sikeres hadművelet a csecsen harcosok
ellen Putyint nemzeti hőssé avatná, és ez egy lépéssel közelebb vinne az orosz
belpolitikai helyzet stabilizálódásához.
1999. 10. 02. (III/39)
