Oroszország 1994-ben kezdett háborút a kaukázusi köztársasággal, és a harcok a
békés civil lakosság soraiból sokak halálát okozták. Mára azonban már eltűnt a
Csecsenfölddel szemben érzett lelkifurdalás az oroszokból, és ezt nem a miniszterelnök
felhívásai okozták, hanem a terroristák megmozdulásai.
A bujnakszki és a moszkvai robbantások mintegy 300 emberi életet követeltek. A csütörtöki
volgodonszki merényletben lapzártánkig 17 ember vesztette életét.
Békés emberek voltak. Senkire nem támadtak rá. Ők azok, akik építenek, gyógyítanak,
a gyárakban dolgoznak és gyerekeket tanítanak. Pontosan őket érte a csapás, és nem
azokat, akik döntést hoznak a hadsereg bevetéséről vagy be nem vetéséről, a bombázásról
vagy annak leállításáról. Az egész orosz társadalom ellen intézett nyílt kihívás
volt a szeptember 13-i lakóházrobbantás, hiszen éppen aznap tartottak nemzeti gyásznapot
az előző robbantásokban elhunytakért.
Putyin felhívta a társadalmat a terrorizmus elleni összefogásra: "Írmagvában kell
kiirtani a férget" – jelentette ki a kormányfő. Aznap este pedig csecsenföldi célpontok
elleni bombázásokról számolt be Valerij Manyilov orosz vezérezredes, melyeknek során
legalább 80 muszlim fegyverest semmisítettek meg. Hozzátette, hogy a légicsapások a
moszkvai és volgodonszki robbantásokra adott válaszok, és hogy hasonlóakra a jövőben
is számítani lehet.
A közvélemény-kutatások szerint a dagesztáni orosz beavatkozás megkezdése előtt az
oroszok 71 százaléka gondolta azt, hogy elsősorban Jelcin elnök felelős a kaukázusi
válságért. Csak a megkérdezettek 7 százaléka vádolta a csecseneket általában, és
2 százalékuk tette felelőssé a harcosokat és személy szerint Samíl Baszajev csecsen
parancsnokot. Mostanra a többség mindenért a támadókat, Baszajevet, Hattabot, a
parancsnokaikat és általában a csecseneket hibáztatja.
Nem bizonyított ugyanakkor, hogy a robbantásokat a csecsenek, és nem más nép képviselői
követték el. A Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál (FSZB) és a belügyminisztériumban
"kaukázusi nyomról" beszélnek. A robbantásokat Hattab fenyegetései és a különleges
alakulatok közlései kísérték, melyek szerint a fegyveresek kapcsolatban vannak a még
ismertebb iszlám terroristával, Oszama Bin Ladennel. Azt állítják, hogy a fegyvereket
az ő pénzén vásárolták. Ezek azonban mind csak részletek, bár alátámasztják
azt, hogy Csecsenföldnek köze van a merényletekhez.
1999. 09. 18. (III/37)
