hetilap

Az allergiát civilizációs betegségnek tartják: a 19. században még alig fordult elő, napjainkban világviszonylatban 30 százalék fölötti ez az arányszám, több mint 150 millió uniós polgár szenved krónikus allergiás megbetegedésben. 2025-re várhatóan az egész európai népesség fele érintett lesz.

Bár az allergia kialakulásának pontos oka nem ismert, kutatások szerint a környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt egyre inkább elhúzódó pollenszezon is szerepet játszhat benne. Az egyes növények pollenszórása összemosódhat, ami még erősebb tüneteket okoz. Megfigyelések szerint a fűfélékre és a parlagfűre allergiások helyzete a legrosszabb. Márpedig Magyarországon az allergiaszezon szinte már egész évben megfigyelhető: az elmúlt egy év adatai alapján alig volt egy-két hét, amikor semmilyen pollen nem volt a levegőben. A leggyakoribb tavaszi allergének közé tartoznak a nyírfafélék (közönséges mogyoró, közönséges nyír), a bükkfafélék (szelídgesztenye, tölgy) és a szilfafélék.

„A hirtelen betört nyári meleg, az egyszerre virágzó növények miatt a nyár első fele biztosan fokozott pollenterhelést jelent. A genetikus meghatározottság mellett az étkezés megváltozása, a légszennyezés, a túlzott higiénia és a fertőző betegségek visszaszorulása miatt is gyakoribb az allergiás megbetegedés” – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek