Mr. Chapman, hogyan kezdődött az ön világméretű szolgálata, és hogyan ismerte fel a szeretetnyelvek fogalmát, jelentőségét?
– Soha nem gondoltam volna, hogy én egyszer házasságterápiával vagy a szeretetnyelvekkel fogok foglalkozni, mert a misszió az, ami engem igazán érdekelt. Fiatalon rendszeresen elvittek a szüleim a gyülekezetbe, de csak azután mertem kereszténynek nevezni magam, miután tízéves koromban befogadtam Jézust a szívembe. Iskolás éveimben kezdett kibontakozni bennem az a meggyőződés, hogy az Úr teljes idejű szolgálatot tartogat számomra. Ekkoriban még csak két formáját ismertük ennek az elhívásnak, az egyik a pásztori, a másik pedig a misszionáriusi szolgálat.
Tehát az utóbbi mellett döntött?