hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Óraátállítás: megéri vagy sem?

2016. 04. 01.
Évente kétszer, tavasszal és ősszel közös megegyezés alapján átállítjuk óráinkat. Ám ez az egyszerű mozdulat sokaknak jelentős hatással van mind pozitív, mind negatív értelemben az életritmusára. Így akiket ez megvisel, azokban óhatatlanul felmerülhet a kérdés: valóban szükséges az állítgatás? Mióta alkalmazzák? Egyáltalán mi haszna van? Hogyan hat a szervezetünkre?

Már az ókori Rómában is eltérő időskálákat alkalmaztak a vízórákon, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához. 1784-ben Benjamin Franklin javasolta az órák átállítását a világítás költségeinek, azaz a felhasznált gyertyák mennyiségének csökkentésére. A modern társadalomban 1895-ben George Vernon Hudson vetette fel a 2 órás átállítás ötletét. Őt pedig William Willett javaslata követte, aki 4 vasárnapon át 20 perces lépésekkel oldotta volna meg a problémát. Ez alapján Robert Pearce törvényjavaslatot terjesztett az angol alsóház elé, melyet ekkor még elvetettek. Gyakorlatban elsőként végül Németország alkalmazta a nyári időszámítást 1916 áprilisában, melyet az első világháború alatt átvettek más országok (például az USA) is, de békeidőben beszüntették. Később ugyanez történt a második világháború idején. Hazánkban 1954 és 1957 között, majd pár év szünet után 1980-tól alkalmazzák.

Európában most már egységesen október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig tart a téli időszámítás, és hajnali háromkor állítják át az órákat. Az akkori EGK tagországok többsége az 1973-as olajválság idején határozta el a nyári időszámítás alkalmazását és 1977-ben be is vezették. Ezeket a szabályokat az Európai Unió 1994-ben egységesítette, melyhez hazánk 1996-ban csatlakozott, addig ugyanis itthon szeptemberig tartott a nyári időszámítás. De az USA-ban ettől eltérő gyakorlat figyelhető meg, melyet 2007 óta alkalmaznak. Náluk egy hónappal hosszabb a nyári időszak, és időzónánként különböző időpontokban állnak át.

Kezdetben az volt a nyári időszámítás bevezetésének a célja, hogy a napfényes órák magasabb száma miatt energiát takarítsanak meg vele. De használata más előnyökkel is jár. Hasznos például azok számára, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak, mivel tovább van esténként világos. Azonban nem mindenki osztja ezt a véleményt. Sokak szerint a légkondicionálók elterjedt használata miatt sokkal több energia fogy el, mint amennyit a világításon megspórolunk. Emellett károsan hat az egészségre és a mezőgazdaságra is. Ilyenkor akár 1-2 hétig is eltarthat, amíg az ember szervezete alkalmazkodik az új ritmushoz. Előfordulhat alvászavar, fejfájás, rossz közérzet, depresszív hangulat, étvágytalanság, ingerlékenység, alacsony koncentrálóképesség, alacsony vércukorszint. A környező napokban az infarktusok száma is megnövekszik. Egy 2009-es kutatás szerint pedig ilyenkor 6 százalékkal több bányabaleset történik, illetve az öngyilkosságok száma is nő. Az elterjedt vélekedésekkel ellentétben az agrárszektorra is káros hatással van az átállítás. Ezt bizonyítja, hogy Németországban és Amerikában a farmerek tiltakoztak leginkább, amikor bevezették, és később az ő kérésükre szüntették be a háború után. Ennek fő oka, hogy az állatok nehezen alkalmazkodnak az új ritmushoz, és emiatt csökkennek a hozamok.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!