Carol Dweck tanulmánya (Gondolkodásmód – a siker új pszichológiája) szerint, gondolkodásmódjukat tekintve az emberek nagy többsége két fő kategóriába sorolható. Az egyik oldalon állnak azok, akik kőbe vésettnek, véglegesnek vélik saját intelligenciaszintjüket és képességeiket. Ők a fix vagy rögzült gondolkodásmódúak (fixed mindset). Ezzel szemben áll a másik csoport, a növekvő gondolkodásmód (growth mindset) képviselői. Utóbbiak alaptézise az, hogy az alapvető tulajdonságok erőfeszítés és munka által fejleszthetőek. Az ilyen ember nem látja, nem tartja láthatónak képességei határát, hiszen: ki tudja, mi érhető el szenvedéllyel, céltudatos munkával és gyakorlással?
A rögzült gondolkodásmód
A rögzült gondolkodásmód determinisztikusan látja a világot. Az ilyen ember önmaga képességeit statikusnak véli, a siker pedig ezeknek a kész, kapott és fix képességeknek a megerősítése. Nem csoda, ha ez frusztrálttá teszi, és egyfolytában okosnak akarja látni és láttatni magát. Ezek az emberek az önbizonyítás folyamatos kényszere alatt állnak. Ha ugyanis az embernek meghatározott mennyiségű a tehetsége, intelligenciája, személyisége határos, szükségszerű bizonyítani, hogy azokból sok van és az tökéletes. Az ilyen hozzáállású ember akkor érzi magát okosnak, amikor a dolgok könnyűek, és kevés erőfeszítéssel tudja lekörözni társait. Ebből fakadóan viszont az erőfeszítést és a kudarcokat intelligenciájának megkérdőjelezéseként éli meg, ettől pedig butának érzi magát. Az ilyen ember elkerül minden olyan szituációt, ahol a siker nem hullik az ölébe, vagyis kihívások érhetik. „Mivel retteg attól, hogy hibái, hiányosságai felszínre kerülhetnek, kerül minden értékes lehetőséget a tanulásra és fejlődésre” – írja a tanulmány.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »