hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Feminizmus és meleglobbi

2014. 07. 03.
Idén nyáron is megrendezik Budapesten az egy hétig tartó leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (LMBTQ) közösség fesztiválját, melynek kiemelkedő eseménye a július első hétvégéjére tervezett Budapest Pride felvonulás. A rendezvény kapcsán rendre felmerül a melegmozgalom fejlődés­történetének kérdése, melynek kutatása során szükségképpen megérkezünk a radikális feminizmushoz. A homoszexuális jogok és a melegszegregáció elleni küzdelem élharcosai ugyanis – kezdetben legalábbis – ügyesen hasznosították a női mozgalmak terebélyesedő eredményeit saját befolyásuk szélesítésére.

Az újkor kezdetén a nők nem rendelkeztek a férfiakéval azonos jogokkal (házasság, vagyon stb.). A probléma egy részét a polgárosodás ugyan megoldotta, de például a demokrácia kialakulásával nem járt együtt automatikusan a nők politikai választójoga. Ezt számos felvilágosult hölgy nehezményezte, mondván: a törvény nem tekinti egyenjogú polgárnak a nőket. Az első emancipációs törekvések tehát a nők választójogáért zajlottak mind Amerikában, mind Európában. A nők választójogi passzusa 1914-ben került be az amerikai alkotmányba, Magyarországon 1918-tól szavazhatnak. A szüfrazsettek csak az első világháborút követően, 1928-ban érték el céljukat Nagy-Britanniá­ban, míg Franciaországban jóval később, 1949-ben.

Talán ez is lehet az oka, hogy a francia egzisztencialista filozófus, Simone de Beavoir pont ebben az évben jelentette meg a feministák alapművének tartott A második nem (Le Deuxième Sexe) című könyvét, amely a mai napig szerepel a Vatikán tiltólistáján. Ez az igen részletes írás az úgynevezett második hullámú feminizmus elindítója, mely már nemcsak a nők polgárjogi értelemben vett egyenlőségéért, hanem társadalmi szerepükre vonatkozó „felszabadításáért” száll síkra. A bevezetője a férfi és a nő biológiai összehasonlítására fordít figyelmet. A második rész azt taglalja, hogy a nők társadalmi szerepe hogyan alakult ki a férfiak uralta történelem folyamán. Két tényezőt tekint meghatározónak: a nők termelésben és reprodukcióban (gyermekvállalásban) való részvételét. A nők elnyomásának fő okait a családfenntartásban és a férfiuralom bebiztosításában látja.

Példákat sorol fel az ókortól a modern korig. Nem kíméli sem a görögöket, sem a rómaiakat, sem a keresztényeket. Később különböző aspektusaiból vizsgálja a nőt, úgy mint feleség, anya, társadalmi szereplő. Kifejti, hogy a nő rabszolga a házasságban, amely tönkreteszi őt, a gyermekvállalást pedig egy­fajta mazochizmusnak látja, mely során a nő csak passzív eszköz. Meglátása szerint minden nőben megvan a homoszexuális hajlam. Végső következtetése, hogy a férfiaknak és nőknek teljesen egyenlőknek kell lennie: ugyanolyan neveltetést és oktatást kell, hogy kapjon egy nő; és ha dolgozik, ugyanannyi fizetést, mint egy férfi. Beavoir az „erotikus szabadság” (korlátlan szexuális kapcsolatok létrehozása) elfogadottságát tartja kívánatosnak, és a házasság szabadságát, ami nála a bármikor való megszakíthatóságot jelenti (ne legyen korlátozva a válás), a gyermekvállalásért pedig fizessen az állam szülési szabadságot az anyának (mivel a társadalmat gyarapítja ezzel a nő) stb.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!