hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Regény az agyban

2013. 11. 28.
Joan Sloncewsky írónő zseniális regényében (Agypestis) intelligens mikrobák faja koloni­-zálja az emberi agyakat szerte az ismert világegyetemben, szimbiózisra lépve a gazda­testtel. A mikrobák sajátos társadalmat al­kotnak, s az embert fantasztikus tettekre, kimagasló művészeti alkotások, regények és tudományos eredmények elérésére sarkallják. Sajnos azonban mellékhatásként sokaknál halálos függőséget alakítanak ki. Szerencsére nem kell sok ezer évet várnunk egy távoli galaxisban ahhoz, hogy agyunkat az intelligens ám veszélyes mikrobákkal benépesítsük, ugyanis az agykutatás legújabb eredményei szerint elegendő sokat olvasnunk ahhoz, hogy az életünk gyökeres változáson menjen keresztül. Így nem csupán műveltebb, de társa­dalmilag is érzékenyebb, jobb emberekké vál­hatunk. Dr. Mund Katalin, szociológus írása.

Az agyat vizsgáló készülékek felfedték, mi történik a fejünkben, amikor részletes leírást, érzékletes metaforát olvasunk, vagy a szereplők érzelmi reakciót követjük nyomon. A történetek stimulálják az agyat, és még azt is megváltoztatják, hogyan cselekszünk saját életünkben.

A kutatók régóta tudják, hogy az agy nyelvet feldolgozó területei, a Broca és a Wernicke felelősek azért, hogyan értelmezi az agy a leírt szöveget. A tudósok azonban azt is megfigyelték, hogy az olvasás az agyunk számos más pontját is aktiválja, ami magyarázatot adhat arra, miért érezzük annyira valóságosnak azt, amit elolvasunk. Az olyan szavak, mint a levendula, a fahéj vagy a szappan nem csupán az agy nyelv feldolgozó központját ingerlik, hanem a szaglásért felelős területeket is.

2006-ban a NeuroImage nevű tudományos folyóiratban jelent meg egy spanyol kutatócsoport írása. A kutatók megkérték a kísérlet résztvevőit, hogy olyan szavakat olvassanak fel, melyek vagy valamilyen intenzív illathoz köthetők, vagy teljesen semlegesek, miközben mágneses rezonancia vizsgálatot (fMRI) végeztek rajtuk. Amikor a kísérleti alanyok olyan szavakkal találkoztak, mint „parfüm”, és „kávé”, az elsődleges szagló kéreg fényesedett ki az agyukban; amikor pedig olyan szavakat olvastak el, mint például „szék” vagy „kulcs”, ez a terület sötét maradt. A metaforákat is sokan vizsgálták ebből a szempontból. Bizonyos metaforák, mint például „kemény munka” semmiféle extra reakciót nem váltottak ki az agyban, annyira a hétköznapi szóhasználatunk részévé váltak, hogy az agy is egyszerű szavakként kezelte őket. Ugyanakkor az Emory Egyetem kutatói azt tapasztalták, hogy azon metaforák esetében, melyek valamilyen anyagszerkezetre, textúrára utalnak a szenzoros kéreg tapintást feldolgozó területe aktiválódott. Az olyan metaforák, mint például „az énekesnek bársonyos hangja van” és „a munkásnak durva keze van”, aktiválták a szenzoros kérget, míg ha csupán azt olvasták az alanyok, hogy „az énekesnek kellemes hangja van”, és „a munkásnak erős kezei vannak”, semmilyen reakciót nem váltott ki.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!