hetilap

Amennyire kicsi, annyira változatos ország Szlovénia, legyen szó akár a történelméről, a kultú­rájáról vagy éppen a domborzatáról. Az egykori Jugoszlávia felbomlása után sikerült néhány év leforgása alatt nyugati színvonalú európai állammá válnia. Legjövedelmezőbb iparága a turizmus, amiből évente mintegy 1 milliárd dollár gazdagítja az amúgy sem szegény államkincstárat. Csipkés hegycsúcsok, kristálytiszta vizű hegyi folyók, jégkorszakban kialakult tengerszemek, több kilométer hosszú barlangrendszerek, gyógyvizek, vadvizek, tengerpart, 400 éves szőlőtőkék, várak, kastélyok csalogatják a látogatókat. Az egész országot behálózzák a túra- és bicikliútvonalak.

A vízfolyásokban, tavakban gazdag ország négy nagy európai földrajzi régió, az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum találkozásánál fekszik. Legmagasabb hegycsúcsa a Triglav (2864 m). Az ország több mint felét erdő borítja, így a kontinens legzöldebb országai közé tartozik (Finnország és Svédország mellett). A hegyvidéki erdőségeket szarvasok, mormoták, hegyi juhok, zergék és sasok népesítik be.

Ha kocsival indulunk útnak, végig autópályán lehet átszelni az országot. Errefelé járva az egyik legfeltűnőbb dolog a tisztaság. A szlovének szeretik és tisztelik szülőföldjüket, ezért nagy gondot fordítanak saját környezetük csinosítására, és mentalitásukban a szorgalom jól egyesül egy csipet mediterrán könnyedséggel. Aki ide látogat, barátságos, kedves, nyitott és mosolygós emberekkel találkozik. Nem mellékesen, állítólag a magyar kisebbség is itt érzi magát legjobban a környező országok közül, ugyanis a Muravidéken a magyarok számára több jogot biztosít az állam, mint másutt, a jóval nagyobb létszámú nemzetiségeknek.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek