hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Őssejtterápia – jövő a jelenben

2011. 09. 23.
Néha úgy érezzük, a tudományos fantasztikus filmek alig bírnak lépést tartani az élettel. Az, amiről azok még csak mint lehetséges és viszonylag távoli alternatívaként beszélnek, igazából már itt kopog az ajtónkon, és csak a tömeges alkalmazásra vár. A változás olyan gyors, hogy nehezen tudjuk feldolgozni a mindennapi megszokások, elvárások és az erkölcsi ítélet szintjén. Pedig a tudomány nem tesz mást, mint hogy biztosítja az egészséges és hosszan tartó élethez szükséges feltételeket – az, hogy mindezzel mi mit kezdünk, továbbra is csak rajtunk áll.

A mai felnőtt generáció nagyszülei még ismer­hették azt a kort, amikor egy családban több gyermeknek is ugyanazt a nevet adták attól tartva, hogy az egyikük még gyermekkorban elhalálozik. Amivel a 20. századi embernek meg kellett békélnie, a 21. századi embernek már elfogadhatatlan. A modern orvostudomány ma már lehetővé teszi az olyan, korábban gyógyíthatatlannak vélt, halálos betegségek kivédését is, mint a leukémia.
Az áttörést a gyógyításban az őssejtterápia hozta meg.
Alkalmazása már a hatvanas, hetvenes években elkezdődött. Eleinte csontvelő eredetű őssejteket használtak, majd 1988 óta egyre fokozott mértékben köldökzsinórvér eredetű őssejteket. Magyarországon 2001 óta végez­nek transzplantációt köldökzsinórvér eredetű őssejtekkel. 2010-ben került sor az első olyan őssejtbeültetésre Magyarországon, amelynek során hazai, privát őssejtbankból, a Krio Intézetből származó őssejtet használtak fel – egy leukémiás kisbaba életét mentették meg a beavatkozással.
Az itthon még mai is ritkaságszámba menő terápia a fejlett világban már jószerével rutin. Összesen több mint 20 000 hasonló őssejt-transzplantációra került sor világszerte 1988 óta, amikor Franciaországban először végeztek el ilyen műtétet.

Kicsit úgy hangzik, mint egy sci-fi, de nem az

Az őssejtek olyan speciális sejtek, amelyek még nem rendelkeznek semmilyen funkcióval, viszont képesek átalakulni egyedi funkciót betöltő sejtekké. Ezek tehát a sejtek embriószerű prototípusai és – attól függően, hogy milyen funkciót szánunk a belőlük kialakuló sejteknek – osztódással szaporodva elpusztult vagy hiányzó sejteket, szöveteket, sőt akár szerveket képesek pótolni.
Nem kell ahhoz tudósnak, vagy sci-fi-írónak lenni, hogy bárkinek meglóduljon a fantáziája egy ilyen felfedezés hallatán. Hány meg hány alkalommal kísérleteztek korábban azzal, hogy mesterséges anyagokból hozzanak létre létfontosságú szerveket – kevés eredménnyel. Hányszor okozott már gondot a donortól származó szerv kilökődése. Az új terápiával gyakorlatilag a saját szerveinket „kaphatjuk vissza”: nem kell a megfelelő donorra évekig várni, majd műtéti beavatkozással az összeférhetetlenséget kockáztatni.
A néhány éve még jóformán hihetetlennek tűnő lehetőség mára már valósággá is vált. A Daily Telegraph az idén tavasszal adott hírt arról, hogy brit tudósok emberi vesét hoztak létre őssejtből. A mesterséges szerveket laboratóriumban alkották meg emberi magzatvíz és állati magzati sejtek felhasználásával. A módszer lehetővé teszi, hogy a páciensek saját veséiket hozzák létre a kilökődés veszélye nélkül. Jamie Davies, az edinborough-i egyetem kísérleti anatómia­-professzora így kommentálta a megdöbbentő hírt: „Kicsit úgy hangzik, mint egy sci-fi, de nem az.”

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!