hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kőtengerek földjén - Tanúhegyek nyomában

2011. 09. 09.
Bazaltkúpok, orgonasípok, ktengerek, napsütötte sziklák – a Balaton-felvidék festi kúpjait, azaz a tanúhegyeket, írók, költk, festk már év­szá­za­dok óta hazánk legszebb tájegységeként tartották nyilván. Eötvös Károly például így írt róluk: „Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor én ezt a tündérországot elször megláttam… Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna.”

A hosszú, forró nyárutón valódi felüdülés barangolni az árnyas tanúhegyeken (Badacsony, Csobánc, Gulács, Haláp, Tóti-, Szent György-, Somló-, Ság-hegy) és a közte lévő, megkapó békét árasztó Káli-medencénél. Ám a helyiek elmondása szerint ez a vidék ősszel, szüret idején él igazán. A természeti értékek gazdag sorához társul a római korig visszavezethető országos jelentőségű szőlőkultúra, valamint a szőlőhegyek és falvak megannyi építészeti emléke: várromok, kastélyok. A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos botanikai ritkaság él: a kőomlásokon rendkívül látványos virágzuhatagok, a bazaltszálak repedéseiben pedig szépen sorakozó bonszaiszerű cserjék fogadják a látogatót.
Bár mindegyik kúp felettébb érdekes, most egyet ajánlunk. A 414 méter magas Szent György-hegy leghíresebb nevezetességei az északkeleti oldal bazaltképződményei, a 30 méter magasságot és 1,5 méter átmérőt is elérő bazalt­oszlopok, a „bazalt orgonasípok”. Kis­­apátiból turistaösvényen érjük el a „Bazalt­orgonák” tanösvényt (4 kilométer hosszú). Az önmagába visszatérő és 7 állo­másból álló úton mászhatunk többek között a Jégbarlang állomáson át a tetőig. A barlang titkáról és áldásos hatásáról mindenkinek a helyszínen kell meggyőződnie! A csúcshódítás érdekében tett erőfeszítéseinket a hegy pazar kilátással hálálja meg: szinte karnyújtásnyira kerülnek a szomszédos tanúhegyek.

Ktengerek vidéke

A vidék koronaékszere az igencsak romantikus, békés táj, a Káli-medence. Az itt jelen lévő csend és nyugalom, a gyö­nyörű természeti és viszonylag érintetlen épített környezet ideális az alkotómunkára. Nem véletlen, hogy számos művész költözött ide, vagy vett itt nyaralót. A falvak olyanok, mint a mesében: tiszták, a házak és a nyaralók takarosak, mindegyik porta ízléses és stílusos. A hét falu (Salföld, Kékkút, Kővágóörs, Köveskál, Monoszló, Szentbékkálla, Mindszentkálla) szőlőhegyeinek pincéi, a változatos művelési ágak (szőlők, rétek, szántók, tavak) sajátos tájképi összhangba olvadnak. A medence síkjából több helyen is bazaltkúpok emelkednek ki (Hegyestű, Kis-Hegyestű, Lapos-Hegyestű, Kereki-domb), míg közepén a dolomit- és mészkőhátak lápréteket szabdalnak fel, és körülveszik a Kornyi-tavat, amely a vízimadarak paradicsoma. A terület kimagasló botanikai értékei a láprétek. A Köveskáltól nyugatra elterülő Sásdi-réteken él hazánk legnagyobb liszteskankalin-populációja. Ez az alhavasi növény nedves, hűvös termőhelyen tud csak megmaradni. Salföldön majort létesítettek, ahol az egykor őshonos álla­­tokat (rackajuh, pásztorkutya, szürkemarha, mangalica, bivaly) láthatjuk.
A hajdan nagyobb kiterjedésű, de az évszázadok folyamán malomkőfaragásra felhasogatott kőtengerek maradványai Európa-szerte híres geológiai értékek. A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. Talpazatát felső miocén kori homok, agyag, gyöngykavics és homokkő alkotja. A kövek megőrizték az egykori csigák, kagylók elmeszesedett maradványait, ezek ma is jól láthatók. Talán a legszebb közülük a szentbékkállai kőhát zömmel eredeti állapotban megmaradt sziklasorozata. Bizarr, meghökkentő formájú óriási sziklaszirtek, sziklapadok közötti ingókövek, szél- és vízmarta kőhátak, a repedésekben megkapaszkodott cserjék, göcsörtös fácskák között fedezhetjük fel Európa talán legnagyobb, de a világon is csak néhány helyen található több tíztonnás, ma is mozgó kőtömbjét. Az Ingó-kőszikla egy ember súlya alatt is elmozdul, így kedvünkre kihintázhatjuk magunkat.
Monoszló határában találjuk Hegyes­tűt. A legalább 50 méter magas bányafal kőoszlopaihoz hasonló is csak kevés helyen található. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított kőpark segít­ségével geológiai időutazáson vehetünk itt részt. Utána érdemes felkapaszkodni lépcsősorok segítségével a csúcsra (337 méter), ahonnan szinte az egész Balatont belátjuk.

A Theodora Tanösvény

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!