A félelem alapvető emberi érzelem, normális mértéke figyelmeztet a fenyegetettségre, és jobb teljesítményre sarkall. A kellő ok nélkül fellépő, tartósan fennmaradó és nem kontrollálható szorongás azonban kóros. Három fő formát lehet megkülönböztetni: a pánik típusút, a szorongást, amely egy állandósult, folyamatos aggodalmaskodást jelent, és a fóbiás típusú szorongást, mely konkrét tárgyhoz kötött (például tömeg, pókok).
Számos nagyszabású tanulmány kimutatta, hogy a szorongás hatással van a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására. Szorongók gyakrabban veszik igénybe az egészségügyi ellátórendszert, és gyakoribb közöttük a hirtelen szívhalál.
Az USA-ban kultúrája van annak, hogy az emberek pszichológussal, családterapeutával, házassági tanácsadóval megosztják gondjaikat, mégis szaporodnak a lelki terheltségek. Nálunk pedig dívik az, hogy egyszerűbb bogyókkal megoldani (inkább elmaszatolni) az effajta gondokat, ahelyett, hogy elsajátítanánk és átadnánk egy olyan értékrendet, amely megőriz a szorongás és a félelmek kialakulásától. A háziorvosi rendelő futószalagján nincs lehetőség mélyebb beszélgetésre, azonnal vegyi megoldás születik, a szakellátás szétveréséről pedig már sokat olvashattunk. A normális család mint olyan pedig gyakran már rég nincs a betegek mögött.
Átmeneti nehézség idején, ha valaki nem szeretne nyugibogyóra szokni, meg lehet próbálkozni a természet kínálta szerekkel. A legismertebb nyugtató hatású gyógynövények a komló, a macskagyökér, a citromfű és a levendula, valamint a nemrég bejött golgotavirág. Ezek hatékonyságát nemcsak az évszázados laikus és orvosi megfigyelések támasztják alá, hanem egyre több modern vizsgálat is. A szintetikus készítmények rendszerint egy hatóanyagot tartalmaznak, míg a gyógynövény-készítmények jelentős része kombinációs, és az egyes összetevők egymást segítő hatásának (szinergizmus) is jelentősége van. A növényi nyugtatók a szorongást oldják, nem altató-nyugtató (szedato-hipnotikus) hatásúak. Hatásuk mérsékeltebb és lassabban alakul ki, mint a mesterséges szereké, ezért akut, súlyos esetben nem alkalmazhatók. Nem figyeltek meg egyik növényi szernél sem toleranciát (egyre nagyobb adagra való igény), sem függőséget.
A feszült idegállapot gyakran társul görcsös hasfájással, puffadással, az ilyen tünetek enyhítésében a szorongásoldó hatáson túl is van szerepe a citromfűnek és a levendulának. Ha teaként fogyasztjuk ezeket a növényeket, még maga a teakészítés és elkortyolgatás ceremóniája is szorongásoldó lehet. Miért ne használjuk ki ezt a placebóhatást?
2010. 08. 13. (XIV/32)
