A Habbo egy finn cég tulajdonában van, 80 millió tagot számlál, ebből 7
millió az állandó felhasználó. Túlnyomórészt fiatalokat csábít, akik a játékban
megkapják a saját személyük megfelelőjét egy rajzolt figura formájában és egy
szobát, amit aztán kedvükre bebútorozhatnak, rendezgethetnek, és amiben
szórakozhatnak a barátaikkal. Sikerének egyik titka, hogy a világ különböző
pontjairól kapcsolat teremthető általa hasonló érdeklődésűekkel. Mivel a
felhasználók többsége gyerek, a rossz viselkedést nagyon komolyan veszik, ezért
is jelentette fel az elkövetőket a rendőrségen a Habbo.
A Gartner Research nevű szervezet szerint pár éven belül az internetfelhasználók
80 százalékának meglesz az úgynevezett „avatar” figurája (virtuális
személyisége). Jó néhány ország rendőrsége komolyan dolgozik azon, hogyan
lehetne egyre sikeresebben megküzdeni a virtuális világ kihívásaival.
Dél-Koreában, a legfejlettebb kibergazdaságban már a rendőrállomások többségének
van kiberőrszolgálata, amely a virtuális bűnözőkre szakosodott. Arra is van
példa, hogy virtuális bandák védelmi pénzt követelnek a kezdőktől a virtuális
figurájukért. Az még mindig sokaknak rejtély, hogy mitől van valós pénzbeli
értéke a való világban nem létező dolgoknak. Nos, mindennek megvan a
kereskedelmi értéke, ha az emberek hajlandók fizetni érte – olvasható a The
Guardian cikkében.
A tét óriási. A kínaiak például a saját virtuális világuk kiépítését teljes
mértékig a gazdasági expanziós törekvéseiknek rendelik alá. Jelenleg 30 milliárd
dollár értékben építenek ki egy 100 négyzetkilóméternyi internetes területet,
melyben házak, komputer-szerverparkok, online bankszolgálat, közlekedés és
szállítás mellett még rengeteg szolgáltatás megtalálható lesz. Habár a játékok
is részei lesznek az oldalnak, a fő cél a gazdaság és a profit növelése.
Manapság egy kínai gyártó egy ingért 1 dollárt kér, míg ez az ing Londonba érve
akár 20 fontba is kerülhet. Ha azonban a vevőket a világ különböző pontjairól
odacsábítják a háromdimenziós plázakirakatok elé, akkor azok egyenesen a
gyártótól tudnak majd vásárolni, sokkal olcsóbban. Kína pedig magához ragadhatja
a szállítási és a kis- és nagykereskedelmi hasznot is. Amennyiben Kína virtuális
akciója sikeres lesz, akkor a nyugati világ gazdasága komoly problémákkal
szembesülhet. Kína a virtuális szolgáltatások központja szeretne lenni:
szorgalmazza például a távmunka kiépülését is, hogy az emberek avatarjaikon
keresztül, otthonukból dolgozzanak alkalmazottakként. Robert Lai, a pekingi
projekt vezető tudósa azt állítja, hogy ez a folyamat a virtuális világ
területén „gyors és nagy, inkább robbanásszerű lesz”. Kína egyelőre kevesebb
avatarral rendelkezik, mint Dél-Korea, ahol a háztartások 90%százaléka
rendelkezik szélessávú internettel, és minden második felhasználó megtalálható a
Cyworld nevű virtuális oldalon.
A gombamód szaporodó virtuális világok között említést érdemel a svéd „ENTROPIA
UNIVERSE”, amely évi 365 millió dolláros forgalmat mondhat magáénak, és
hamarosan a tőzsdére is felkerül. Egy másik kiterjedt hálózaton, a „FACEBOOK” -on
a felhasználók már most is készek fizetni, ha a barátjuknak virtuális virágot
akarnak küldeni. Arra is volt már példa, hogy valaki egy virtuális aukción 83
dollárt fizetett egy limitált kiadású Levis dzsekiért, hogy megvegye saját
avatarjának, miközben a kinti világban ugyanez a dzseki 78 dollárért
beszerezhető – valóságos ruhadarabként.
A The Guardian szerint a virtuális világ nemsokára a valódi világ legnagyobb
üzlete lesz.