hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Célkeresztben az otthon szülés
2008 januárjától legálissá válhat

2007. 09. 26.
Az Egészségügyi Minisztérium a közelmúltban megbízta a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégiumot, hogy dolgozza ki az otthon szülés szakmai feltételeit. Magyarországon eddig illegális tevékenységként, úgynevezett „szüléskísérő” szakemberek segítségével zajlott annak az évi 250-300 kismamának a szülése, akik saját felelősségükre az otthon szülés mellett döntöttek. A mostani szabályok kidolgozása nem jelenti azt, hogy az állam tömegeket szándékozna az otthon szülés felé terelni, inkább csak azoknak nyújt egy biztonságosabb keretet, akik ragaszkodnak az alternatív megoldáshoz.

A Magyar Orvosi Kamara jelenlegi állásfoglalása szerint a tervezett otthoni
szüléshez szülésznő vagy szülész szakorvos nem mehet házhoz, ez a praxisába
kerülhet, míg számos nyugat-európai országban ugyanez legális tevékenységnek
számít. Hazánkban évi 250-300 esetre becsülhető a tervezett otthon szülések
száma. Az eddigi, joghézag szülte gyakorlat szerint az a kismama, aki
ragaszkodik ebbéli döntéséhez, előbb-utóbb találkozik olyan szülészorvossal vagy
bábával, aki rendkívül alapos felkészítés után – az előreláthatóan
problémamentes esetekben – házhoz megy, és „segítő személyként” jelen van a
szülésnél. A szakavatott közreműködők tevékenysége hivatalosan megfoghatatlan, a
jogi felelősséget a szülők viselik. Döntésük hátterében többnyire kiábrándító
kórházi tapasztalatok, illetve egy olyan felfogás áll, amely a szülés életre
szólóan meghatározó eseményét nem tekinti kórházi ellátást igénylő betegségnek.

A rendezetlen helyzet miatt az Egészségügyi Minisztérium nemrég bízta meg a
Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégiumot, hogy dolgozza ki az otthon
szülés szakmai feltételeit. A kollégium sem az 1999-es, sem a 2002-ben kiadott
állásfoglalásában nem támogatta az otthon szülést. Dr. Csákány György, a
Dél-Pesti Kórház osztályvezető főorvosa, a szakmai kollégium témafelelőse
lapunknak elmondta: enyhébb szakmai állásfoglalásra most sem lehet számítani,
hiszen az otthon szülés a jelenlegi magyar viszonyok közt mindenképpen
rizikósabb, mint egy kórházi szülés. Az új szabályozás – amelynek alapján a
szaktárca már 2008. január 1-jétől biztosítani szeretné az intézményen kívüli
szülés lehetőségét – nem engedné meg az otthon szülést semmilyen olyan esetben,
amikor akár az anya, akár a baba részéről túl nagy a kockázat bármilyen betegség
miatt, például alvadászavar, asztma, epilepszia, cukorbetegség és egyebek
esetén. Kizáró ok lehet még, ha az anya nincs 18 éves, vagy elmúlt 35, az
ikerterhesség, vagy ha a gyerek túl kicsi, vagy túl nagy.

Mint tudvalevő, múlt szombaton egy 35 éves hölgy otthoni szülése közben elakadt
a kisbaba válla. Hiába jött pár percen belül a mentő, és vitte be őket a közeli
kórházba, a kisbabát kihúzták ugyan az édesanyából, de már nem tudták
újraéleszteni. A szülők és Geréb Ágnes egykor kórházban dolgozó
szülész-nőgyógyász felelősségének kivizsgálására rendőrségi eljárás indult. A
szülészszakmában rettegett komplikációról lévén szó, nehéz lesz felelősséggel
megítélni, mi lett volna a baba sorsa egy kórházban. A főorvos a tragikus
babahalállal kapcsolatban úgy véli, az otthon szülést eleve kizárta az anya kora
(35 év) vagy a baba súlya (4,4 kg), mert ilyen tényezők mellett magasabb a
szövődmények kockázata. A haláleset egyébként nem befolyásolja őket a szakmai
ajánlás kidolgozásában.

„Mindent megtettünk, amit csak lehetett, amit szakmailag ilyenkor kell, közben
pedig mentőt hívtunk nagyon hamar” – írja a szules.hu honlapon Geréb Ágnes. 17
éves saját klinikai gyakorlata alatt is előfordult hasonló helyzet, hogy
komplikációmentes szülés és vajúdás után elakadt a válla a kisbabának. Ilyenkor
„a szülészek heroikus küzdelme kellett a baba világra segítéséhez. Ezek közül a
gyerekek közül többen maradandó oxigénhiányos károsodást szenvedtek, és olyan is
volt, aki belehalt. Külföldön otthon szülés során is előfordult már ilyen.
Itthon eddig nem”.

Ole Olsen, a koppenhágai egyetem kutatóorvosa 25 ezer szülés vizsgálata során –
Dániában legális az otthon szülés – a következő megállapításra jutott: „Az
összehasonlítás [kórházi versus otthon szülés] eredménye: a csecsemőhalálozási
arány nem mutatott különbséget a kórházi és otthon szüléseket összevetve.
Viszont szignifikáns különbségek voltak a két csoport között a következőkben: az
otthon szülő anyáknál ritkábban volt szükség közbeavatkozásra, kevesebb baba
született rossz állapotban. Kevesebbszer volt szükség gátmetszésre, ritkábban
volt szükség a szülés megindítására vagy gyógyszeres közbeavatkozásra.
Kevesebbszer kellett fogót, vákuumos szívást vagy császármetszést alkalmazni. A
megfigyelt anyák egyike sem halt meg, egyik csoportból sem.” (www.gentlebirth.org)

Csákány György az otthon szülés jövőbeni folyamatát úgy látná elképzelhetőnek,
hogy szakorvos segédletével zajlik, aki a szülés megindulását jelenti a
legközelebbi kórházban. Az erre felhatalmazott orvosoknak rendelkezniük kell
hatósági engedélyekkel (ÁNTSZ), felelősségbiztosítással és az átlagosnál jóval
nagyobb szakmai tapasztalattal. A közelben várakozó mentő biztosítását –
külföldi példa – magyar viszonyok között megvalósíthatatlannak tartja.

A szabályok kidolgozásával az állam azoknak nyújt valamiféle hátteret, akik
eddig is mindenképp ezen a módon akarták megszülni gyermeküket. Magát az otthon
szülés iránti lelkesedést Csákány egyébként misztifikáltnak tartja.

Horváthné Kondor Katalin, a Bábaszövetség alelnöke lapunknak kifejtette: az új
szabályozás nagyon fontos lesz a tekintetben is, hogy meg fogja határozni a
szülésznők kompetenciáját (működhetnek-e orvostól függetlenül), a kórházból való
hazabocsátás lehetséges időpontját és még sok egyebet. Így a szülő nő nem csupán
két véglet közül választhat majd: szakorvos által levezetett kórházi szülés vagy
otthon szülés illegálisan részt vevő, egészségügyi végzettségű segítőkkel.
Hiszen számtalan köztes megoldás is van: születhetnének kisbabák például
otthonosan berendezett születésházban, akár pár percnyire egy műtőtől, vagy
kórházban, de csak szülésznővel – ilyen már most is létezik. Van, aki csak a
gyermekágyas osztálytól ódzkodik, a szülőszobától nem, nekik lehetne ambulánsan,
a szülés után pár órával távozva is szülni. Ám a születés folyamatára való
felkészülés, valamint az önismeretből fakadó felelősségteljes döntés mindig is
az anyák feladata marad.

Nagy-Britannia: A kismamák döntésének tisztelete

Nagy-Britanniában a szülő nő döntését tartják a legfontosabbnak a szülés
helyének meghatározásakor. A kormány legfőbb célja az, hogy támogassa a nők
kapcsolatát a terhesgondozó intézetekkel – normál esetekben a szülések
levezetése nem az orvosok, hanem a szülésznők kompetenciája. A szülő nőnek akkor
is joga van a szülésznői ellátáshoz, ha a szülésre otthon kerül sor, ami az
összes szülés 2 százalékában fordul elő.

A brit Ápolónők és Szülésznők Országos Bizottsága (Nursing Midwifery Council)
épp idén márciusban adott ki a védőnők és szülésznők számára egy útmutató
szabályzatot. Ebben részletezik a jogokat, kötelezettségeket, a kockázati
tényezőket, a veszélyhelyzetekben való viselkedési formákat, a szülés
megtervezését. A szervezet legfőbb célja, hogy biztosítsa és fejlessze a
szülésznői és védőnői ellátás szakmai színvonalát.

A szabályzat szerint a szülésznőnek tisztelnie kell a szülő nő választását,
támogatnia kell abban, és minden jelenleg elérhető információval el kell őt
látnia. Ha a kismama elutasítja a kórházi ellátást, akkor sem hagyhatja magára,
köteles ellátni. Minden esetben a legjobb tudása és belátása szerint kell
tanácsot adnia, de nem kötelezheti a kismamát döntése megváltoztatására. Ha
komplikáció merül fel, vagy ha éppen nincs elég elérhető bába, akkor megkérik az
anyát, hogy vonuljon inkább kórházba. Míg országos viszonylatban a brit kismamák
2 százaléka választja az otthon szülést, addig Délnyugat-Angliában, például
Torbay-ban, Bathban ez a szám 20 százalék, mivel ezekben a városokban jobban
szervezett az ellátás, és több alternatív szülőhely is létezik.

Annak ellenére, hogy számos európai országban megvan a gyakorlati és jogi
lehetőség az otthon szülésre, ennek aránya csak lassan nő: mindenütt 2 százalék
körül mozog. Hollandia kirívó példa: a kismamák 30 százaléka otthon, 60
százaléka kórházban, 10 százaléka pedig alternatív intézményben szül. A kórházi
ellátásban részesülők is többnyire még aznap hazamennek.

A bathi területi főszülésznő érdeklődésünkre elmondta: szigorú kritériumok
alapján még a terhesgondozás alatt segítenek megtervezni minden szülést.
Kérdésünkre, hogy mit tesznek abban az esetben, ha a szakmai tanácsuk ellenére
is ragaszkodik valaki az otthon szüléshez, megnyugtatott: ez egyáltalán nem
jellemző, mert a nők túlnyomó többsége belátó, és követi az orvosi útmutatást.
Azzal példálózott, hogy ha valakinek két császármetszése volt, akkor biztosan
nem kardoskodik az otthon szülés mellett. Ő személy szerint nincs ellene, és
meghittnek találja akár az otthon, akár az alternatív intézményekben való
szülést.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!