hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A gyermek mint melléktermék
Itt a család vége

2006. 08. 23.
„A maga gyereke és az én gyerekem veri a mi gyerekünket” – szól Karinthy Frigyes örökbecsű mondata. Az egykor viccesnek ható helyzet ma már mindennapinak mondható. A mind gyakrabban váltakozó párkapcsolatok során egyre több gyermeknek kell új családi viszonyokhoz alkalmazkodnia, merőben újfajta szerepeket megtanulnia. Mindezt úgy, hogy az új házasságok és együttélések eredményeképp nem is világos, hogy az illető gyereknek éppen hány apja, nagyszülője vagy testvére van.

„Négy gyermekem van” – nyilatkozta nemrégiben egy neves színész, s az
elismerő reakciót látva hozzátette: „Sőt mi több: mind egyetlen nőtől”.
Méltánylandó helyzet, hiszen a párkapcsolatok nagyfokú bomlékonysága miatt ma
egyre tömegesebben fordul elő, hogy a gyermekek egyik édes szülőjük mellett
nevelőapák, elvétve nevelőanyák sorával élnek, és számos fogadott vagy
féltestvérrel gyarapodnak, mire a felnőttkort elérik. A jelenség oka, hogy
folyamatosan nő a házasságon kívül született gyermekek száma (arányuk ma 35
százalék), terjed az élettársi kapcsolat, ami kimutathatóan bomlékonyabb a
házasságnál, továbbá nő a válások aránya: előreláthatóan minden második házasság
felbomlik a jövőben. Bár még mindig a két vér szerinti szülővel élő gyerekek
vannak túlsúlyban, arányuk folyamatosan csökken.

„Tíz éves voltam, amikor édesapám felvázolta egy papírra a jelenlegi
családfámat, hogy lássam, ki kinek a kicsodája. Teljesen beleizzadt a félórás
magyarázatba, és egy kusza vonalhalmaz lett az eredmény, amin totál képtelenség
volt kiigazodni” – meséli a tizenkilenc éves Ádám, akinek szülei elváltak.
Édesanyjával él, akinek a jelenlegi, második férjétől Ádám mellé még két
gyermeke született, bár a férjnek az előző házasságából is van már két gyermeke.
Ádám édesapjának is volt korábbról egy gyermeke, s miután időközben újból
megnősült, született további két gyermeke. „Most képzeld el mindezt egy
kapcsolati ábrán – mondja Ádám –, a nagyszülőkkel együtt!”

A párkapcsolatok szakadatlan keletkezése és felbomlása átírja az egész rokonsági
rendszert. A szülő elvileg az a személy, akinek meghatározó szerepe van a
neveltetésben. Ám tisztázatlan kérdés, hogy ilyen sokrétű családi viszonyok
között egy gyermek kit tekint szüleinek, testvéreinek, s egyáltalán: miként
alkalmazkodik az őt számtalan vonatkozásban érintő változásokhoz. Például apja
új élettársa vagy annak gyermeke neki kicsodája? „A népességtudománynak ezzel a
kérdéssel is kellene annyit foglalkoznia, mint az egyszülős családok helyzetével
– figyelmeztet Spéder Zsolt szociológus nemrégiben megjelent elemzésében. –
Hiszen e változások aligha hagyják érintetlenül a családszerkezetet, a
gyermekvállalási magatartást, és az sem valószínűsíthető, hogy a pótszülő(k)
mellett nevelkedő gyermekek hasonló esélyekkel rendelkeznek majd, mint azok,
akik gyermekkorukat saját, háborítatlan párkapcsolatban élő szüleikkel töltik.”

Ma egyre több olyan gyerek van, aki hosszabb-rövidebb ideig kénytelen
megtapasztalni az egyszülős állapotot: a tizenöt év alattiak egynegyede közéjük
tartozik. Különösen igaz ez élettársi kapcsolat, illetve alacsony iskolai
végzettség esetén. Az egyszülős családokban átlagon felüli a szegénységkockázat,
a gyermekek lelkileg sérülékenyebbek, s kisebb az esélyük az előnyös társadalmi
pozíciók megszerzésére. A szakember szerint az egyszülős állapot bekövetkeztének
akkor is messzemenő következményei lehetnek, ha a helyzet csak átmenetileg áll
fenn a gyerek életében.

Köztudomású, hogy nem feltétlenül a legrosszabb házasságok bomlanak fel, ami
arra utal, hogy sok a kiüresedett, elfásult házasság. Viszont az sem tűnik
elfogadhatónak, hogy a felek a gyermek „bőrére” kísérletezgessenek a „nagy ők”
keresésével, mert a csemete ezt kimutathatóan jobban megsínyli, mind későbbi
magánéletét, mind karrierjét tekintve.

Némely európai országban igen magas a családok stabilitása a gyermekek
szempontjából. Ezen országok – Olaszországgal és Spanyolországgal az élen –
Európa különböző területein találhatók, ugyanakkor közös bennük a katolikus
vallás erős hagyománya és dominanciája – véli Spéder Zsolt, aki mindent
összevetve végül felteszi a kérdést: Lehet, hogy a jövőben a hagyományos családi
körülmények, a tartós szülői kapcsolatok közötti nevelkedés lesz a „gyermeki
privilégiumok” egyik formája?

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!