A fogyás 1981-ben kezdődött, azóta 475 ezerrel vagyunk kevesebben. 1990 óta a népesség
száma 10 millió 310 ezerről idén augusztusra 10 millió 61 ezerre csökkent. A
statisztikusok előrejelzése szerint a 2000. év végére 10 millió alá csökken a népesség.
A KSH megállapítása szerint Magyarországon elhúzódó népesedési válság van,
amely az alacsony termékenységből és a magas halandóságból adódik.
Az adatok szerint a 25 év alatti nők szülési hajlandósága az elmúlt nyolc évben 9
százalékkal csökkent. Az élveszületések száma tavaly 100 ezer alá esett vissza, és
az idén is csak 93 ezer csecsemő születése várható. Józan Péter hangsúlyozta, az
élveszületések száma soha nem volt ilyen alacsony. Kiemelte, a számítások szerint
jelenleg 100 szülőképes korú nőre 133 gyermek megszülése jut, a természetes
reprodukcióhoz viszont legalább 213-ra lenne szükség. Kedvező adat viszont, hogy 1 százalék
alá csökkent a csecsemőhalandóság. A gyerekes családok majdnem felében egy gyermek
van, kétötödében kettő, a többieknél pedig három vagy több.
Az idén előreláthatólag 139 ezer körüli lesz a halálozások száma. A KSH adatai
szerint a legtöbben szívkoszorúér és agyérbetegségek miatt halnak meg, de nő a
daganatos megbetegedések miatti halálozások aránya is. Józan Péter felhívta a
figyelmet arra, hogy a májbetegségek okozta halálozásban – elsősorban a túlzott
alkoholfogyasztás miatt – Magyarország világelső. A születéskor várható élettartam
70 évre tehető, de az életesélyek vonatkozásában nagyok a különbségek az ország
különböző vidékei között, sőt egyes városokon, így Budapesten belül is. A lakóhely
típusa nagy mértékben befolyásolja ugyan az életkilátásokat, de távolról sem képes
azokat teljességgel meghatározni: még mindig jóval több múlik az egyéni hozzáálláson.
(MTI)
1999. 11. 06. (III/44)
