Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán jelentette be, hogy benyújtotta az alaptörvény módosítását az Országgyűlésnek. 

Keddi bejegyzésében azt írta: az orosz-ukrán háború

"a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett"

és megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és kivédéséhez Magyarországnak biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét - írta.

A parlament honlapján kedden megjelent előterjesztés - ahogy azt korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte - bővíti a veszélyhelyzet jogállását.

Az alaptörvény tizedik módosításának javaslata két cikket tartalmaz, az első módosítja az alaptörvénynek a veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó 53. cikkét, amely alapján

a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás mellett a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

A javaslat második cikke ugyanezzel harmonizálja az alaptörvény előző, 2023-ban hatályba lépő módosítását. Az első cikk a kihirdetését követő napon lép hatályba, a második 2023. július 1-jén.

Május végén megszűnne a vészhelyzet

Gulyás Gergely április 21-én a Kormányinfón beszélt arról: a szomszédságban folyó háború miatt a kormány javaslatot tesz arra, hogy az alaptörvényben bővítsék a veszélyhelyzet jogállását. Akkor a tárcavezető azt hangsúlyozta, hogy a járványhelyzet miatt bevezetett veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, de mivel a szomszédságban folyó háború miatt is fontos, hogy az országnak cselekvőképes kormánya legyen, kezdeményezik a veszélyhelyzet tényállásának kiegészítését a humanitárius katasztrófa és a szomszédos országban folyó háborús konfliktus esetével. Remélhetőleg nem kell majd élni ezzel az eszközzel, de meg kell teremteni a lehetőségét - tette hozzá akkor Gulyás Gergely.

(Hetek / Facebook / MTI)