„Úgy döntöttem, hogy egy különleges katonai műveletet fogok indítani az elmúlt nyolc évben vegzálásoknak és népirtásnak kitett emberek védelme érdekében”
– fogalmazott az elnök. Majd csütörtökön a hajnali órákban megindította az ukrajnai inváziót a nácitlanítás jegyében.
A kifejezés jelen összefüggésben tehát az Ukrajnában élő orosz kisebbség biztonságának szavatolását jelenti a náciként aposztrofált ukrán államhatalom (esetleg társadalom) lefegyverzése által.
Az orosz retorika kiindulópontja az, hogy egy szélsőségesen oroszellenes, ebből adódóan náci közegben élnek a helyi oroszok, ami súlyos veszélyt jelent.
2014 óta a Rating nevű szervezet felmérése szerint valóban sokat romlott Oroszország megítélése Ukrajnában, ugyanakkor az ellenszenv alapvetően Moszkva - és nem az orosz emberek ellen - irányul(t).
Putyin kritikusai kiemelik, hogy állításait – így az ukrajnai oroszok veszélyeztetettségét – semmilyen bizonyítékkal sem támasztotta alá.
A fasizmus és nácizmus elleni küzdelmen alapuló érvrendszernek komoly múltja van Oroszországban. Itt ugyanis óriási áldozatokat követelt a náci Németországgal szemben tanúsított ellenállás a második világháborúban, Így kitörölhetetlenül él tovább a néplélekben a háborús emlékezet.
Elemzők szerint Putyin éppen ezen háborús időszak traumáját használja fel, hogy azzal is saját érdekei mentén szabja át Kelet-Európa hatalmi status quóját.
Az ukrán elnök egyébként csütörtökön azzal vágott vissza Putyinnak, hogy Twitteren közölte,
Oroszország éppen olyan módon támadta meg Ukrajnát, ahogy annak idején a náci Németország tette azt.
Zelenszkij ráadásul zsidó családba született, amely a holokausztot is el kellett szenvedje.
Michael McFaul, az Egyesült Államok egykori oroszországi nagykövete elmondta, hogy a történelemben valóban találhatunk olyan ukránokat, akik a náci oldalon harcoltak, de „ez egy nagyon szűk csoport volt”.
Szerinte Putyin most úgy próbálja beállítani a regnáló ukrán kormányt, mint „a NATO által támogatott nácikat” – fogalmazott. Ebből adódik az, hogy Putyinnak fel kell lépnie a kelet-ukrajnai orosz ajkú közösség védelmében, hiszen veszélyhelyzetben nem maradhat tétel.
Ez a retorika akkor került előtérbe újból, amikor az oroszbarát ukrán vezetést egy amerikapárti kormányzat váltotta fel még 2014-ben.
A Kreml pedig próbálja „az ukrán nacionalizmus eszméjét neonáci mozgalomként megjeleníteni” – fogalmazott a volt nagykövet és hozzátette, hogy jelen narratíva teljesen hamis.
Timothy Snyder, a Yale Egyetem történészprofesszora pedig úgy foglalt állást az ügyben, hogy az orosz propagandában „bárki lehet fasiszta” vagy éppen náci, aki adott esetben nem az orosz álláspontot képviseli.
„Ukrajna vezetője nem náci, hanem egy demokratikusan megválasztott vezető. Ő zsidó, nem náci.”
– magyarázta McFaul.
Az invázióra és a nácikártyára válaszul egyébként a közösségi médiában többen reagáltak Putyint Hitlerként ábrázoló karikatúrákkal és mémekkel. Lényegében „visszanácizták” az orosz elnököt.
(WashingtonPost/NBC/Hetek)
