Az Egyesült Államok tisztviselői azt mondták, hogy mindkét skandináv ország NATO-tagsága "több ülésszakon beszédtéma volt" a szövetség külügyminiszterei közötti múlt heti találkozókon, amelyeken Svédország és Finnország is részt vett.

Finnország várhatóan júniusban nyújtja be csatlakozási kérelmét a szövetséghez, majd a szomszédos Svédország is követi.

Oroszország figyelmeztette a két nemzetet, hogy a tagság „országuk pusztulásához” vezethet majd, nem sokkal azután, hogy Sanna Marin finn miniszterelnök kijelentette, ideje, hogy az ország újragondolja álláspontját a NATO-val kapcsolatban, míg Magdalena Andersson svéd vezető nem volt hajlandó kizárni a csatlakozás lehetőségét.

Finnország, amelynek hosszú határa van Oroszországgal, és amelyet 1939-ben megszállt a Vörös Hadsereg, soha nem volt tagja a hidegháborús védelmi szövetségnek, inkább saját védelmét szervezte meg. A hidegháború idején, amikor Európa befolyási övezetekre szakadt, Finnország a semlegesség mellett döntött. A Szovjetunió összeomlása több mozgásteret adott külpolitikájában, 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, majd elmélyítette együttműködését a NATO-val.

Több szakértő szerint is elszámolta magát Oroszország az ukrajnai háborúval, mely csak erősítette a védelmi szövetség befolyását és erejét Európában és az orosz határok közelében.

Az ukrajnai februári orosz invázió óta a finn többség véleménye megfordult, a többség most a csatlakozást támogatja.

Svédország jelenleg is végzi a biztonsági helyzetének felülvizsgálatát, amely e hónap végén fejeződik be – hasonlóan Finnország menetrendjéhez – írja a The Times.

Amennyiben megkapják a tagságot, a NATO szövetsége 32 nemzetre nő. Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának kilátása valószínűleg tovább fogja fokozni a feszültséget Oroszország és a NATO-szövetség között.

(The Times)