A cikk megszületése után közel egy hónappal, 2022. május 11-én Finnország hivatalosan is bejelentette NATO-csatlakozási szándékát.

Az önálló államiság 1917-es kivívása óta folyamatos katonai függetlenségéről híres Finnországban február utolsó napjaiban egy csapásra jelentősen megváltozott a NATO-tagság támogatottsága úgy a lakosság, mint a politikusok körében. Hogy milyen vélt vagy valós félelmek motiválják a finneket, annak megértéséhez az ország történelmének és geopolitikai helyzetének ismerete szükséges.

Nagyhatalmak között

Az ún. keleti-tengeri finnségi né­pek a 8–10. század között érkeztek a Finn-öböl két oldalára. Közülük a finnek és a karélok néhány évszázad alatt belakták az Onyega-tótól a Botteni-öbölig terjedő Fennokarélia nevű térséget. A terület már az első ezredfordulótól kezdve a két fő európai hatalmi és szellemi erőközpont ütközőzónájává vált.

Az ország viszonylag sűrűbben lakott délnyugati csücskébe a svédek hozták be a kereszténységet a katolicizmus formájában. Az animista-sámánista természetkultuszt gyakorló finnek megtérítésével az angol születésű Henrik püspököt bízták meg, akit azonban egy Lalli nevű paraszt 1156-ban fejszével agyonvert a Köyliö-tó jegén. Henriket hamarosan szentté avatták, viszont a finnek viccesen Lallit tartják az első „unióellenes” honfitársuknak… Az Onyega- és Ladoga-tótól nyugatra élő karélokat a bizánci eredetű ortodox vallásba terelték be.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

Orosz–nyugati kapcsolatok Kína árnyékában

Oroszország a NATO-ellenes szovjet örökséggel ugyan nem szakított, de nem rendelkezik Kína versenyképességével. Van-e Putyinnak a Nyugat elpusztítását célzó „mester-terve”, és kitől kell jobban tartani: az orosz medvétől vagy a kínai sárkánytól?

Apáti Ildikó / Külföld

hetilap

Amerika benyújtja a számlát Közép-Európának

Az EU és az Egyesült Államok közötti gazdasági és védelmi kötelékek roppant erősek, ám Amerika nem humanitárius alapon nyújt segítséget szövetségeseinek. Milyen érdekek fűzik Amerikát a mi régiónkhoz, és milyen árat fizethetünk Washington érdek­érvényesítése miatt?

Surjányi Dávid / Külföld

hetilap

Hová vezet a finnek és svédek NATO-csatlakozása?

Az orosz–ukrán háború úgy tűnik, egy korszakot zár le az európai biztonságpolitikában; egyre kisebb a tér a semlegességnek. A nyugat térhódítása eddig is sok országot terelt a NATO aklába, ám Moszkva agressziója minden eddiginél hatékonyabb katalizátornak bizonyul a nyugati szövetség bővítésére.

Surjányi Dávid / Külföld

hetilap

Erkölcsi dopaminlöket? - szintet lépett a nyugati háborús retorika

Az elmúlt hetekben a NATO-országok és Moszkva részéről is megszaporodtak a nyíltan világháborúra, illetve atomcsapásokra irányuló kijelentések. Miközben számos nyugati ország egyre komolyabb fegyverszállítmányokkal látja el Ukrajnát, a béke lehetősége egyre távolabbinak tűnik.

Kulifai Sára / Külföld