Az Amerikai Legfelsőbb Bíróság hétfőn hozta meg döntését a Louisiana állambeli abortusz törvénnyel kapcsolatban, mely az abortuszt végző orvosokat egy közeli kórházban érvényes betegfogadási engedély birtoklására kötelezné. 

A kilencből öt bíró szavazott érvénybelépése ellen.

A Donald Trump elnök által kinevezett Brett Kavanaugh és Neil Gorsuch bírók kiálltak a törvény mellett, azonban az ítéletet a republikánus George W. Bush által kinevezett John G. Roberts bíró szavazata a másik irányba döntötte el, mikor úgy döntött, hogy a liberális bírók mellé áll.

Választását meglepőbbé teszi a tény, hogy Roberts ezelőtt mindig az életpártibb lehetőség mellett voksolt, egy 2016-os texasi, hasonló tartalmú törvényt is támogatott. 

Rod Dreher, az American Conservative vezető szerkesztője szerint „Négy éve Roberts aláírta a 2016-os texasi törvénnyel kapcsolatos kisebbségi véleményt, mely kimondta, hogy a többségi döntés jól példázza a bíróságban tapasztalható problémás tendenciát, amivel bármilyen abortuszt limitáló törekvéssel kapcsolatban, sőt abortusz ellenes megnyilvánulással kapcsolatban hajlandó elhajlítani a törvényt. Ma, csupán négy évvel később, Roberts bíró arra szavazott, hogy fenntartja az abortusz status quo-t.”

Dreher hozzátette, nem érti a Legfelsőbb Bíróság abortusszal kapcsolatos joggyakorlatát, és egyetlen alapelvet vél benne felfedezni:

„az életpártiaknak veszíteniük kell”.

Clarence Thomas konzervatív bíró heves kritikával illette a törvényt. „Átlépjük alkotmányos jogkörünket, amikor döntéshozatalkor egy bizonyítottan téves precedenst alkalmazunk az idevonatkozó törvény szövege helyett.”

Louisiana 620-as érvénytelenített törvényének lényege a következő: Az abortuszklinikákon dolgozó orvosoknak szükséges, hogy egy 30 mérföldes körzeten belül lévő kórházban betegfogadási engedélye legyen. Ez azért fontos, mert így ha a műtét során valami nem várt komplikáció lép fel, az érintett hölgyet mihamarabb kórházba lehet szállítani, ahol megfelelő ellátásban tudják részesíteni. Emellett ahhoz, hogy egy orvos betegfogadási engedéllyel rendelkezzen, komolyabb szakmai és tárgyi kritériumoknak kell megfelelnie, mint ami a legtöbb abortuszklinikán rendelkezésre áll. 

Az abortuszpártiak azonban kifogásolták a törvényt. Véleményük szerint a rendelet csupán megnehezítené a terhesség megszakítása mellett döntő nők dolgát anélkül, hogy bármilyen egészségügyi hasznot biztosítana. Stephen Breyer bíró, a többségi véleményben úgy fogalmazott, Louisiana az „előjogok fenntartását biztosító” abortusz klinikák munkáját igyekszik a törvénnyel ellehetetleníteni, melynek semmi köze az állam állítólagos céljához.

A Legfelsőbb Bíróság döntése újabb mérföldkő az abortuszpártiak szemében. A Bíróság nem csupán elmulasztotta így a lehetőséget, hogy a történelmi Roe v. Wade ügyben megfogalmazottakon pontosítson (mely az USA 50 államában a magzatelhajtások legtöbbjét lehetővé teszi), de még egy akadályt is helyezett az életpártiak törekvéseinek útjába. 

Abby Johnson, egykori Planned Parenthood alkalmazott, aki mára életpárti aktivistává vált, a következőt írta a rendelkezésről:

„Sorscsapás a nők számára a Legfelsőbb Bíróság mai döntése. Azzal, hogy az abortáló doktorokat és klinikákat egy más, kevésbé szigorú szabályzathoz kötötték a többi egészségügyi dolgozóhoz képest, a nőket egy olyan iparág veszélyeinek tették ki, mely következesen alulmúlja az egészségügy egyéb területein megkövetelt színvonalat.

Majdnem az összes állami egészségügyi szerv olyan visszataszító dolgokról tesz jelentést a helyi abortuszklinikák kapcsán, hogy minden nő megkérdőjelezné, hogy belépjen-e az ajtón.

Rozsdás eszközöktől kezdve, lejárt gyógyszereken és szakadt műtő és vizsgáló asztalokon át, egérrágta padlókig rengeteg dologról számolnak be. Ezek miatt bármely éttermet vagy egyészségügyi intézményt bezárnának – de az abortuszklinikákat nem.”

A Hetek korábbi, Abby Johnsonnal készített interjúját itt olvashatja.

A Trump adminisztráció is a törvény érvényben maradása mellett foglalt állást, Kayleigh McEnany, a Fehér Ház Szóvivője is felszólalt a döntéshozatal ellen. „A mai nap elszomorító rendeletével a Legfelsőbb Bíróság alábecsülte mind a nők, mind a meg nem született gyermekek épségének értékét.”- mondta.

Tony Perkins, A Family Research Council elnöke is felháborodott a döntésen.

„Túl sok ideje már, hogy az abortuszpártiak semmibe veszik a jogszabályokat és kigúnyolják az egészségügyi alapelveket, mikor a terhesség megszakítását választó nőkről van szó. Louisianai törvényhozóként én írtam az egyik első abortuszklinikákra vonatkozó rendeletet az országban, hogy véget vessek az intézményekben uralkodó mocskos, undorító, szabályozatlan állapotoknak.

Sajnos Louisianában és máshol is minimális érdeklődést mutatnak a nők jólléte iránt, ezek az intézmények, hisz a legtöbbjük a mai napig is elfogadhatatlan körülmények között hajtja végre az abortuszokat, ezzel életeket sodorva veszélybe. Sokszor a nyilvántartást is meghamisítják, hogy elrejtsék hibáikat.

A Legfelsőbb Bíróság döntésével megakadályozta Louisianát egy olyan törvény érvénybe léptetésében, mely véget vetett volna olyan abortuszvégző személyek munkájának, akik rendszeresen kigúnyolják és áthágják az abortusz mellett döntő nőket illető egészségügyi alapelveket.”

Trump hatalomra kerülése óta ez az első komolyabb abortuszt érintő ügy a Legfelsőbb Bíróságon. Bár a döntés nem kedvez az elnök életpárti támogatóinak, egyesek úgy gondolják, pozitív hatással lehet a 2020-as esélyeire, hisz az általa beültetett két bíró, Brett Kavanaugh és Neil Gorsuch mind a louisianai törvény mellett álltak, ezzel életpártibb irányba sodorva a Legfelsőbb Bíróságot. 

A CBN Donald Trump elnökkel készített interjúját, amiben bővebben kitér az életpárti mozgalomra is, itt olvashatja el.

Az amerikai szövetségi alkotmánybíróság az egyházi iskolák adófizetői támogatása mellett foglalt állást kedden: 5:4 arányban úgy döntött, hogy egy montanai oktatási programnak van létjogosultsága. A program adókedvezmények nyújtásával ösztönzi az embereket adományozásra egy keresztény egyházi iskolában működtetett ösztöndíjprogramhoz. Érvelésében John Roberts, a szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke úgy fogalmazott: Az államnak nem muszáj támogatnia a magánoktatást. De ha egyszer így dönt, akkor nem korlátozhat néhány magániskolát csak azért, mert egyházi iskolák". A döntést elutasító négy, liberális bíró szerint az "zavart és konfliktust" kockáztat azt illetően, hogy hol kell meghúzni a vonalat a szabad vallásgyakorlás és a vallás kormányzati szintű támogatása között. Betsy DeVos, a Trump-kormányzat oktatási minisztere üdvözölte a döntést, amely szerinte "fordulópontot jelent az amerikai oktatás szomorú és statikus rendszerében, s új kezdetet indít majd el az oktatásban, amely ezután elsősorban a diákokra és az ő igényeikre figyel majd". Az állami iskolákban dolgozó tanárokat tömörítő Országos Oktatási Szövetség úgy vélekedett, hogy az alkotmánybíróság állásfoglalása alááshatja majd az állami iskolákat, hiszen fontos anyagi támogatások juthatnak helyettük az egyházi iskolákhoz. A legfelsőbb bíróság egyébként 2017-ben már hozott egy döntést, amely kimondta, hogy az egyházi iskoláktól és intézményektől nem lehet megtagadni az adófizetői támogatást, még akkor sem, ha az adott tagállam alkotmánya ezt tiltja. (MTI)

Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook oldalunkon megteheti: