Az éves maginfláció 10,3 százalékosra emelkedett a márciusi 9,1 százalékról. Az elemzők 9,0 százalékos áprilisi inflációra számítottak a márciusi 8,5 százalék után.

Az élelmiszerek ára 15,6 százalékkal emelkedett, ami 2,6 százalékponttal magasabb a márciusi drágulásnál.

• Ezen belül a margarin ára 38,0 százalékkal lett magasabb a tavaly áprilisinál, ami 4,4 százalékponttal élénkebb a márciusi éves emelkedésnél, miután egy hónap alatt 4,3 százalékos volt a drágulás.
• A sertéshús ára 9,8 százalékkal lett magasabb márciusi szintjénél, ezzel éves összevetésben 9,6 százalékkal drágult, ami 6,1 százalékpont élénkülés a márciusi üteméhez képest.
• A marhahús ára hasonlóképpen 9,8 százalékkal emelkedett áprilisban és 28,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintjét, amivel 10,8 százalékponttal lendült feljebb a márciusban mért éves drágulásánál.
• A baromfihús árának éves emelkedése 8,1 százalékponttal 29,5 százalékosra gyorsult, mivel áprilisban 8,3 százalékkal ment feljebb az ára. 
• A tavaly áprilisihoz viszonyítva a kenyér ára is 29,5, az idényáras élelmiszereké 17,4 százalékkal nőtt, a burgonya ára 27,3 százalékkal emelkedett, a friss zöldségeké 18,0, a gyümölcsöké átlagosan 12,4 százalékkal.
• A dohányáruk ára 3,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg márciusban 7,7 százalékos volt az emelkedés, a szeszes italok ára 6,7 százalékkal emelkedett. 
• Az üzemanyagok ára 12,7 százalékkal emelkedett, 1,3 százalékponttal jobban a márciusinál.
• A tartós fogyasztási cikkekért 11,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 17,8, a szobabútorokért 17,3, a használt személygépkocsikért 14,7, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal, a kerékpárokért 16,1 százalékkal kellett többet fizetni. 
• Az egyéb cikkek, üzemanyagok áremelkedése átlagosan 10,0 százalékos volt. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 25,3, az állateledeleké 19,8 százalékkal lett magasabb.
• A szolgáltatások díja 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 19,5, a járműjavítás és -karbantartás 14,6 százalékkal került többe, de ide tartozik az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés és parkolás tarifáinak átlagosan 42,1 százalékos emelkedése. 

Az előző havihoz mérve az élelmiszerek 3,4 százalékkal drágultak a tojás ára 14,7, a párizsi, kolbászé 6,2, a sajté 5,9, a margariné 4,3, a tejtermékeké 3,6 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek ára 2,7, a tartós fogyasztási cikkeké 1,7 százalékkal nőtt, utóbbin belül a konyhai és egyéb bútorok 3,0, a szobabútorok 2,4, az új személygépkocsik 2,2, a használt személygépkocsik 1,5 százalékkal drágultak. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 5,0 százalékkal emelkedett egyetlen hónap alatt. A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a belföldi üdülésért 2,0, a lakásjavítás és -karbantartásért 1,9 százalékkal kellett többet fizetni.

Január-áprilisban a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 8,5, a nyugdíjas háztartások körében 8,2 százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához mérve.

MNB: minden termékcsoport hozzájárult az infláció gyorsulásához

Az előző hónaphoz képest az infláció 1,0 százalékponttal emelkedett, amit elsősorban a maginflációs tételek árindexének 1,2 százalékpontos emelkedése magyaráz. Ehhez mindhárom termékcsoport - a feldolgozott élelmiszerek, az iparcikkek és a szolgáltatások - áremelkedésének gyorsulása hozzájárult - állapította meg a múlt havi inflációs adatokat kommentálva a Magyar Nemzeti Bank.

Áprilisában az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,4 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz. A nyersanyag- és energiaárak emelkedése a termékek széles körében érvényesült, emiatt az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított fogyasztói kosár havi áremelkedése 2,0 százalékos volt, ami négyszerese az elmúlt éveket jellemző áprilisi értéknek - tette hozzá az MNB elemzése. 

Az inflációnál is jobban emelkednek az albérletárak

A bérleti díjak áprilisban tovább nőttek, és elérték a koronavírus-válság előtti szintet - közölte legfrissebb fővárosi albérletpiaci elemzése alapján a Rentingo.com kedden az MTI-vel. A közösségi albérletkereső platform megállapította:

két éve nem volt ilyen drága a lakásbérlés Budapesten, márciushoz képest 4,5, az előző év azonos időszakához képest pedig 15,4 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, így a múlt hónapban átlagosan havi 165 ezer forintot kértek a fővárosi bérbeadók kiadó lakásukért. 

Az albérletárak alja, a piac fordulópontja tavaly márciusban volt, azóta az inflációt is túlszárnyalja a lakbérek növekedése - írták.

Az elemzés szerint márciusban az ukrajnai háború elől menekülők megbolygatták a budapesti bérlakáspiacot és jelentősen megemelték a bérlők átlagos keresleti szintjét, ami miatt a kínálati és keresleti bérleti díj között soha nem látott mértékben szűkült az olló.

A háború elől menekülő, lakást keresők még mindig érkeznek a budapesti albérletpiacra, de azóta a piac korrigált, az árak mind keresleti, mind kínálati oldalon egyaránt visszaálltak az év eleje óta tartó trendbe, és az árolló ismét nyílni kezdett - mutat rá a Rentingo.com. 

(Hetek / KSH / MTI)