"A helyes megnevezés természetesen Júdea és Szamária”

– nyilatkozta Bennett az izraeli 13-as csatornának azon interjúsorozatának részeként, mellyel igyekezett védelmébe venni kormányát az esetleges válsággal új választások kiírásával kapcsolatos spekulációk közepette.

Az izraeli miniszterelnököt kemény kritikai éri a jobboldal részéről azóta, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter jeruzsálemi  látogatásakor az angol „West Bank”, azaz „Ciszjordánia” kifejezést használta a vitatott területekre. Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök is rendszeresen így tett, ennek ellenére pártja szintén beállt a Bennettet elmarasztalók táborába.

"Ez nem az első eset, hogy Ciszjordániát említettem volna külföldieknek” – magyarázta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy angolul mondta ezt, nem pedig héberül. 

Rámutatott arra is, hogy többször élesen szembement az amerikai álláspontokkal jobboldali érdekek védelme mentén, például Amerika 2019-ben bezárt de facto palesztinai nagykövetségének újranyitását sem engedte meg Jeruzsálemben.

"Én voltam az, aki szembeszállt Biden amerikai elnökkel, amikor azt mondta, hogy megnyitják a jeruzsálemi konzulátust" - mondta. 

"Tisztelettel megmondtam az elnöknek, hogy ezt nem engedhetjük meg, mert Jeruzsálem egyetlen nemzet fővárosa, ez pedig Izrael."

A 12-es csatorna arról is megkérdezte Bennettet, hogy a "ciszjordániai" kifejezés használata következtében továbbra is jobboldalinak tekinthető-e.

"Nem kell bizonygatnom, hogy jobboldali vagyok" - mondta Bennett, utalva kormánya Golánba és a Negevbe való befektetéseire. Azokra a katari forrásokra utalva, amelyet Netanjahu a miniszterelnöksége alatt engedett be Gázába, Bennett azt mondta, hogy ő volt az, aki "megállította a készpénzes bőröndöket".

(Jpost/Hetek)