Szabadságot Magyarországnak!
Ez egy véleménycikk
Szabadságot Magyarországnak!

Forrás: Wikipedia/Március 15.

2024. 03. 15.
Egy nappal a március 15-ei nemzeti ünnep előtt David Pressman amerikai nagykövet hosszú beszédet mondott magyar és külföldi diplomaták, üzletemberek és meghívott közéleti személyiségek előtt. Az alkalom a NATO-csatlakozás 25. évfordulója volt.

Pressman egyetlen szóra sem méltatta a magyar szabadságharcot, se a nemzeti ünnepet, ezzel szemben a világ legnagyobb hatalma, az Egyesült Államok nevében megfenyegette Magyarországot.

Nem csak egyszer, háromszor is.

„Továbbra is cselekedni fogunk az érdekeink támogatása érdekében”. „Nem maradt más választásunk, mint cselekedni.” „Amíg Magyarország várakozó állásponton van, mi cselekedni fogunk.”

Ezek David Pressman szavai, ez az amerikai kormány üzenete Magyarországnak az ünnep előestéjén. Ha nem járatta volna le a szófordulatot Greta Thunberg, azt mondanám erre: „How dare you?” „Hogy merészeli ezt?”

Pressman számon kérte, hogy miért nem támogatjuk az Egyesült Államok külpolitikai érdekeit, ha már egyszer 25 éve csatlakoztunk a NATO-hoz: „Magyarország az egymás védelmére felesküdött demokráciák klubjához tartozik, tehát teljes értékű tagja a világ valaha volt legsikeresebb katonai szövetségének.”

Csakhogy a magyar választók többsége soha nem támogatta ezt a „klubot”. Ha a Horn-kormány nem írta volna át az alkotmányt három hónappal a NATO-csatlakozásról kiírt népszavazás előtt, a referendum elbukott volna. (49,2 százalék vett csak részt a népszavazáson, ami az eredeti választási szabályok alapján érvénytelen eredmény lett volna, csakhogy kifejezetten ezért a szavazásért az érvényességi küszöböt leszállították 25 százalékra.)

Pressman azt is felemlegette, hogy bátor amerikai „férfiak és nők készek feláldozni az életüket az Amerikai Egyesült Államok szövetségeseiért. A magyarokért. Magyarországért. Ezt az elkötelezettséget nem szabad félvállról venni. Ez Amerika fiainak és leányainak valós elkötelezettségét jelenti a magyarok védelmében.”

Csakhogy 25 év alatt egyetlen amerikainak sem kellett az életét adni a magyarok védelmében. Ezzel szemben magyar katonáknak kellett az életüket áldozni Amerika értelmetlen és a Joe Biden által elrendelt csúfos kivonulás után teljes eredménytelen büntetőakciójában Afganisztán ellen. A „világ legsikeresebb katonai szövetsége” vezető hatalma fejveszetten menekült Kabulból, az otthagyott amerikai fegyvereket a tálibok büszkén mutogatták.

Emlékszünk arra is, hogy 12 nappal a NATO-tagságunk életbe lépése után az Egyesült Államok egyoldalúan megtámadta a Magyarországgal szomszédos Szerbiát. Bill Clinton elvárta volna a magyar hadseregtől, hogy vonuljon be megszállóként a Vajdaságba, és magyarok ellen harcoljon Washington oldalán. Ugyanazt kellett volna tennünk Amerika érdekében, mint annak idején Moszkva ukázára Csehszlovákia ellen a Felvidéken.
 

Kádár János 1968-ban teljesítette Brezsnyev parancsát. Orbán Viktor 1999-ben nemet mondott Bill Clintonnak.

És azt se felejtsük el, hogy a NATO-csatlakozás ígérete az volt, miszerint a katonai szövetség a béke garanciája a háborús fenyegetéssel szemben. Most azonban azért éri fenyegetés Washingtonból Magyarországot, mert nem állunk oda azok mellé, akik több mint két éve fenntartják fegyvereikkel a háborút Ukrajnában, újabban pedig már arról beszélnek, hogy az utolsó ukrán katona után majd a NATO-országoknak kell a háborúba küldeni polgáraikat egy nem-NATO ország védelmében.

Erről sem volt szó a csatlakozáskor.

Pressman Kossuth Lajosra úgy hivatkozik, mint „demokratikus forradalmi vezető”, aki Lincoln elnököt is megihlette az amerikai polgárháborúban. Kossuth azonban a magyarok számára nem a gettysburgi beszéd múzsája, hanem a nemzeti függetlenség jelképe, és március 15-én nem a NATO-csatlakozásra, hanem a 12 pontra emlékezünk.

Amelynek 10. pontja történetesen így szól:

„A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.”

Éljen a magyar szabadság!

Kossuth beteljesült jóslata
„Barátom! Engedd meg e megszólítást azon mult emlékének nevében, mely a hosszú számkivetés keservei, a hazafi bánat és családi bú minden súlya alatt előttem mindig szent maradt. Mi nemcsak elvrokonok, de barátok is valánk, a szó nemesebb értelmében, férfi korunk szebb szakán keresztül, midőn még egy irányban haladtunk a hazafiui kötelesség ösvényén” – ezekkel a szavakkal kezdődik Kossuth Lajos 1867-ben Deák Ferenchez írt, úgynevezett Cassandra-levele. A száműzetésben élő egykori kormányzó a Magyar Újságban május 26-án megjelent írásában azt vetítette előre, hogy amennyiben Magyarország nem tart ki a teljes függetlenség igénye mellett, és a kiegyezésben részben összeolvad Ausztriával, az a nemzet végét fogja jelenteni. A mitológiai Kasszandra, a trójai Priamosz király lánya volt, akinek senki nem hitt ugyan, ám jóslata mindig beteljesült. „Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!” – szólította fel a kiegyezéspárti Deákot az egykori harcostárs.Kossuth szerint azzal, hogy hazánk lemond a hadügy és a külügy, valamint a hozzájuk kapcsolódó pénzügy irányításáról, elveszti önálló államiságának „attribútumait”, mi több, megtagadja 1848–49 szellemét. Mint írta: „[Magyarország] a legfontosabb ügyekben idegen avatkozástól menten önállólag nem intézkedhetve idegen érdekek vontató kötelére akasztatik; hogy a nagyon alárendelt szerepre kárhoztatott magyar miniszterium többé teljességgel nem független s hogy ezen jogfeladások mellett a magyar országgyűlés alig lehet egyéb, mint egy megszaporított megyegyűlés.”Hasonlóképpen végzetesnek ítélte a Habsurgokhoz való kötődést amiatt is, mert ezzel a nemzeti önrendelkezési törekvéseikben akadályozott nemzetiségeket saját ellenségeinkké tesszük, és ezért a bi­rodalommal együtt mi sem kerülhetjük el a bűnhődést.    „Látom azt, hogy a magyar nemzet épen azon perczet választja kétségbeesni állami jogainak teljes valósíthatása felett, midőn minden nemzet, a nagy Angliától a kis Crétáig érzi, hogy a kor szelleme, kor iránya, s a politikai viszonyok a jogvisszaszerzésnek vagy a jogfejlesztésnek kedvezők. Ilyenkor mond le Magyarország legbecsesebb állami jogairól, és lemond oly módon, lemond, magát oly politikának eszközéül szegődtetve, mely szomszédainkat ugy nyugat mint kelet felé ellenségeinkké teszi; a nemzetiségi belkérdés kielégítő megoldását, a Horvátországgali kiegyezkedést lehetetleníti, s a szemlátomást közelgő európai bonyodalmaknál hazánkat a vetélkedő ambitióknak czéltáblául tűzi ki” – írta, visszanézve meglehetős éleslátással.Kossuth ellenvetései ellenére három nappal később az Országgyűlés elfogadta a kiegyezési alaptörvényeket, amelyeket megkoronázása után I. Ferenc József szentesített. A turini remete mintha előre érezte volna ezt. „Ugy látszik, mindez már kicsinált dolog, s az országgyűlés csak arra van hivatva, hogy a bevégzett tényt registrálja. De én e tényben a nemzet halálát látom; s mert ezt látom, kötelességemnek tartom megtörni hallgatásomat; nem a végett, hogy vitatkozzam, hanem hogy Isten, a Haza s az utókor nevében esdekelve felszólítsalak: Nézz körül magasb államférfiui tekintettel s fontold meg a maradandó következéseket, melyek felé vezeted a Hazát, melynek élni kellene, midőn a mi csontjaink már rég elporlottak; a Hazát, melyben nemcsak a jelen röppenő perczét, de a változhatlan multat s a közelgő jövőt is szeretnünk kell” – fogalmazott Kossuth Lajos. (K. D. G.)
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!