A hatályos jogszabály leszögezi, hogy minden gyermeknek joga van az önazonossághoz, illetve annak megőrzéséhez: egy névhez, állampolgársághoz, illetve ahhoz, hogy - amennyiben lehetséges - megismerje szüleit és azok gondozásában részesüljön és nevelkedjen.

A kezdeményezők az identitásról szóló cikket kiegészítenék a nemzetiségi és nemi önazonossággal, az identitás védelméről szóló rendelkezést pedig úgy bővítenék ki, hogy

"minden gyermeknek joga van külső beavatkozás nélkül megőrizni állampolgárságát, nemzetiségét, nevét, családi kapcsolatait, és (születési) nemi önazonosságát".

A törvénymódosítás a visszaélésekkel, elhanyagolással, kizsákmányolással, gyermekkereskedelemmel, illegális migrációval, elrablással, erőszakkal, internetes pornográfiával szembeni védelmet garantáló cikket azzal egészítené ki, hogy

a gyermekeknek joguk van a védelemre a születési nemtől való eltérésről szóló, illetve a homoszexualitást, nemváltoztatást népszerűsítő tartalmakkal szemben is.

A jogszabály szerint a kiskorúak terhességének és a nemi betegségeknek megelőzése érdekében félévenként legalább egyszer a szexuális felvilágosításra is kiterjedő egészségügyi felkészítőket kell tartani az iskolákban, ezen foglalkozások alól azonban a szülő vagy a törvényes gyám írásos kérésére a gyermek felmentést kaphat.

Kezdeményezésüket az RMDSZ törvényhozói

a genderideológia nyugati térnyerésével indokolták,

amely nézetük szerint azt a keresztény értékeken alapuló hagyományos családmodellt veszélyezteti, amelyre a társadalom épül.

A tervezetet előterjesztő hét képviselő és szenátor leszögezi: nem akarják a nagykorúak alapvető szabadságjogait és véleményszabadságát korlátozni, nem kérdőjelezik meg azon jogukat, hogy saját személyükről döntsenek, de úgy vélik, hogy az államnak kiemelt felelőssége van abban, hogy megvédje a kiszolgáltatott kiskorúak identitását, amíg - 18. életévük betöltése után - maguk vállalhatják a felelősséget döntéseikért.

(MTI/Hetek)