"Elnökünk nagyon bölcs, előrelátó és művelt nemzetközi szereplő és az Oroszországi Föderáció vezetője" -  hangoztatta a szóvivő, amikor arról kérdezték, miért nem reagált Putyin arra, hogy Biden "háborús bűnösnek" nevezte őt.

"Biden úr ilyen kijelentései teljesen megengedhetetlenek, elfogadhatatlanok, megbocsáthatatlanok"

- hangsúlyozta Peszkov.

A szóvivő szerint olyan állam vezetőjének, amely sok évig világszerte bombázta az embereket, amely Hirosimában és Nagaszakiban értelmetlenül dobott le atombombát a már legyőzött Japánra, "egyáltalán nincs joga ilyen szavakat mondani".

Biden újságírói kérdésre válaszolva szerdán azt mondta, hogy Putyint "háborús bűnösnek" tartja.

Szinte napra pontosan egy évvel korábban, 2021. március 17-én az amerikai elnök igenlő választ adott arra a kérdésre, hogy "gyilkosnak" tartja-e az orosz államfőt. Az orosz elnök szerint amerikai hivatali partnere utóbb felhívta őt és tisztázták a dolgot. Putyin azt mondta, hogy kielégítette a Biden által adott magyarázat.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő bejelentette, hogy

az orosz külügyminisztérium külön rovatot indít a honlapján az amerikai és a brit háborús bűncselekmények bemutatására.

Zaharova és a Kreml szóvivője egyaránt elfogultsággal és dezinformációval vádolta meg a nyugati sajtót a Moszkva által "különleges hadműveletként" emlegetett háborúval kapcsolatban. Mindketten felhívták a figyelmet arra, hogy a La Stampa című olasz lap a címlapfotóját, amelyen a Donyeck belvárosa elleni hétfői ukrán rakétacsapás áldozatai, valamint gyászolók és mentők láthatók, azzal a képaláírással látta el, hogy "Kijevet az utolsó ostrom fenyegeti".

Peszkov "szörnyű hamisítványt", Zaharova "cinizmust" emlegetett.

A külügyi szóvivő egyébként szerdai sajtóértekezletén azt mondta, hogy a háborúnak nem célja az ukrán államiság megsemmisítése. Arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállítások nem hozzák el a békét, hanem destabilizáló tényezővé válnak és veszélyes következményekkel járhatnak.

Megerősítette, hogy videókonferencia-formátumban folytatódnak az orosz-ukrán tárgyalások. Mint mondta, ezek katonai, politikai és humanitárius  síkon folynak.

Kifejezte reményét, hogy Kijev felismeri: elkerülhetetlen feladat békésen megoldani Ukrajna demilitarizálását és "nácitlanítását", valamint az ország semleges státusának biztosítását.

"Minél előbb megértik ezt a kijevi rezsim képviselői, annál hamarabb véget ér a különleges hadművelet"

- fogalmazott a külügyi szóvivő.

A Maia Sandu moldovai elnök által megfogalmazott követeléssel kapcsolatban, hogy Moszkva vonja ki a csapatait a Dnyeszter folyó bal partjáról, Zaharova emlékeztetett rá, hogy az orosz "korlátozott létszámú kontingens" a Dnyeszter-menti fegyveres konfliktus békés rendezésének elveiről szóló, 1992. július 21-én aláírt egyezmény értelmében, békefenntartói minőségben tartózkodik a területen. Emellett pedig három évtizede őrzi a szovjet korszak óta a régióban maradt, 20 ezer tonnányi készletet tartalmazó lőszerraktárakat.

Az orosz diplomata rámutatott, hogy az orosz csapatkivonás a Dnyeszter-menti konfliktusról szóló megállapodástól függ, amelynek elérése nem utolsósorban Chisinaun múlik.

(MTI/Hetek)