A Hetek ünnepi előfizetői akciójában a nyomtatott és online hetilap csomagra előfizetők között több mint 80 értékes nyereményt sorsolunk ki. A fődíj egy Dacia Sandero személyautó. Minden az akció keretében előfizető olvasónk hetekes maszkot kap ajándékba. Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon. 

Jeszenszky Zsolt műsorvezető a beszélgetés elején Pajor Tamást egy a Mátrix filmből vett képpel úgy mutatta be, mint aki már életében legalább kétszer "bevette a piros kapszulát". Egyszer amikor önpusztító neurotikus punkból megtért Jézushoz, illetve egy másik alkalommal akkor, amikor egy emailváltás során elárulta neki, hogy életében először kire szavaz.

Jeszenszky ezután igyekezett összeszedni, hogy Pajor Tamással mi mindenben érthetnek egyet, és előrevetítette, hogy megkockáztatja, hogy alapvető kérdésekben "nagyjából mindenben".

Elsőként kiemelte hogy

„az európai kultúra egy keresztény kultúra, ami a zsidó kultúrából származik, és ennek a két kultúrának a sorsa, történelme az össze van kötve és mindig is össze kell, hogy legyen kötve.”

Pajor Tamás ezzel a megfogalmazással nem teljesen értett egyet, ugyanis amellett, hogy a zsidó keresztény civilizáció volt az ami "megtermékenyítette ezt a kontinenst"  a kereszténység mellett a hellén, római civilizáció is nagy hatással volt ennek a térségnek a fejlődésére.

Más a kultúra, és más a hit

Mindemellett rávilágított, hogy fontos különbséget tenni a kultúra és a hit között. Ez a két világ, ahogyan a hit és a politikai is, átfedésben lehetnek, és működhetnek együtt, de "semmiképpen nem ugyanarról a dologról beszélünk."

"A kultúra mindig emberi kreáció, a zsidó keresztény kinyilatkoztatás az pedig egy felülről jövő dolog, amiből sem elvenni, sem hozzátenni nem szabad." 

Ahogy Pajor Tamás elmondta, ha ez kultúrává válna, akkor elkerülhetetlenül felhígulna, és ami létrejönne belőle, az már nem nevezhető kereszténységnek. 

Ki a keresztény ember?

A beszélgetésben arról is szó esett mit is jelent kereszténynek lenni. Pajor leszögezte, pusztán amiatt mert megtért valaki, azaz bűneinek elhagyása és Jézus követése mellett döntött, nem lehet a kegyelemre hivatkozva utána szánt szándékkal továbbra is bűnökben élni, tehát folytatni az ember addigi életvitelét. 

"A kereszténység nem egy szlogen, vagy politikai formula hanem egy belülről fakadó szabadság, egy szívbéli találkozás a világmindenség forrásával. "

A belső szabadság kérdése kapcsán Jeszenszky kijelentette, hogy akkor ezek alapján mondható, hogy ellentétben az ateisták állításaival, a keresztény ember igenis szabad ember. Pajor Tamás egyetértve ezzel úgy fogalmazott, hogy a Krisztussal való azonosulás hozza létre egyedül a szabadságot. 

Egyházi rendszerek vs. szabadság

Felvetődött az is hogy a kereszténység, és Jézus nevében a történelem során többször létrehoztak már olyan rendszereket, amik nem a szabadságot közvetítették. Pajor ezzel kapcsolatban világossá tette:

Nem lehet erőszakkal rákényszeríteni a hitet másokra, ha ez történik, akkor hátat fordítunk annak, ami maga a kereszténység, hogy azonosuljunk Krisztussal, aki maga a szabadság.

Jeszenszky előbbiekre utalva nekiszegezte a kérdést, hogy akkor ő egyházellenes-e? Pajor leszögezte, hogy természetesen nem, mert mélyen hisz egy olyan közösségben, amit Krisztus testének nevez a Biblia, ami nem egyes felekezeteket takar, hanem felekezeteken átívelő közösséget, aminek mindenki tagja, aki Isten szemében keresztény.  

A Meleglobbi és az ideológiai kényszer

Vannak azonban olyan dolgok, amik egyértelműen ellentéteket szülnek a kereszténység és egyéb társadalmi osztályok között, folytatta Pajor.

Ilyen például a meleg lobbi is a lelkész-zeneszerző szerint. Ha egy gyermek mesekönyvben két királyfi van megjelenítve egy párként, akkor az egy "borzalmasan káros és rossz dolog", és nem is lehet más a véleménye egy keresztény embernek, aki a Biblia alapján gondolkozik, teszi világossá Pajor Tamás.

Aki pedig azt várja el, hogy a keresztények máshogy gondolkodjanak erről, az elvitatja a szabadságukat.

Pajor kijelentette, nem lehet ideológiai és elvi különbözőségekben elvárásszerűen egyik vagy másik oldalt rákényszeríteni a másik félre, mert az fasisztoid erőszakos lépés lenne, mellyel megfosztjuk a másikat a szabadságától.

Meggyőzéssel lehet változást elérni a szabadság megőrzése mellett, de erőszakkal csak úgy lehet változást hozni, ha közben figyelmen kívül hagyjuk a szabadságot, szögezte le a lelkész. 

Agresszív nyomásgyakorlás vs. békés meggyőzés

Nem lehet általánosítani egyik esetben sem, de Jeszenszky emelte ki erre hivatkozva, hogy a keresztény, konzervatív jobb oldal annak ellenére, hogy például nem ért egyet a homoszexualitással, és nem tartja helyesnek, nem kirekesztően viselkedik. Nem bélyegezik meg, és szankcionálják a társadalmunk ilyen életmódot folytató tagjait, hanem egy viszonylag toleráns társadalomban élünk.

Viszont emellett, azok akik ezeket a "kisebbségeket, devianciákat pátyolgatják", és védelmezik, a műsorvezető szerint "borzasztó agresszívak tudnak lenni" azokkal szemben, akik más véleményen vannak.

Pajor úgy gondolja, ezeket az embereket is úgy kellene meggyőzni, hogy rámutatunk arra az ellentmondásra amiben élnek.

Arra, hogy ők a szabad véleménynyilvánítás talaján állva diktátumokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy mit kellene gondolni, az egy óriási ellentmondás! Ahogy Pajor is fogalmazott, hogy

"a szabadság abban áll, hogy tényleg mindenki gondolhassa és vallhassa azt, amit a lelkiismeretében igaznak vél.”

"Abban a pillanatban, hogy például egy lobbicsoport el kezd magának kizárólagosságot követelni, nem tud megvalósulni a szabadság."

Pajor úgy látja, vannak emberek, akiket nagyon nehéz a nézetrendszerükben megingatni, mert egyfajta vallásos hit jellemzi őket, viszont az emberek többsége nem ilyen, hanem meggyőzhető, orientálható.

Mivel az emberek a kommunikációban nagyon nagy figyelmet szentelnek a metakommunikációnak is, ezért óriási jelentősége van annak például, hogy hogyan viszonyulunk valakihez. Gyűlölettel vagy szeretettel. Önkéntelenül is szimpatikus lehet az, akiből szeretet árad, még ha azelőtt nem is biztos, hogy egyetértettünk volna vele, véli Pajor. 

A műsoridő rövidsége miatt nem volt lehetőség ezeket a témákat részletesebben is kifejteni, de mivel egy rendkívül izgalmas beszélgetés indult el, Jeszenszky Zsolt egy folytatásra tett ígérettel búcsúzott el a nézőktől.