A vita középpontjában a jelek szerint az állt, hogy ki tette a legtöbbet az Egyesült Államok feletti győzelemért, illetve hogyan legyen felosztva a hatalom az új kabinetben. Ezeket a híreket azonban a tálibok hivatalosan tagadták.

Az iszlamisza tálib mozgalom még a múlt hónap folyamán vette át Afganisztán irányítását, s azóta „iszlám emirátusnak” lett kikiáltva az ország. A megalakított ideiglenes kormány tagjai közt olyan magas rangú tálib férfiakat találhatunk, akik közül néhányan az amerikai erőkkel szembeni harcaikról váltak hírhedtté az elmúlt két évtized során.

Állítólag azután került sor a tettlegességig fajuló vitára, hogy az egyik tálib vezető, Mullah Abdul Ghani Baradar több napra eltűnt a nyilvánosság elől.

Kinek köszönhető a győzelem?

Egy tálib forrás szerint Baradar és Khalil ur-Rahman Haqqani menekültügyi miniszter, aki egyben a militáns Haqqani-hálózat egyik kiemelkedő alakja, erőteljes szóváltásba keveredtek egymással.

Mindeközben pedig követőik összeverekedtek egymással tőlük nem messze.

A tálib mozgalom egyik, Katarban tartózkodó magas beosztású tagja szintén megerősítette, hogy a múlt hét végén valóban sor került egy komoly vitára.

A források szerint amiatt kerekedett vita, mert Baradar, az új miniszterelnök-helyettes elégedetlen volt az ideiglenes kormány struktúrájával. Állítólag ezen vita alapja eredetileg az volt, hogy a tálibokat megosztotta,

kinek is jár az elismerés az afganisztáni győzelemért.

A BBC értesülései szerint Baradar úgy véli, hogy a hozzá hasonló emberek által ápolt diplomáciai kapcsolatoknak volt döntő szerepe. Ezzel szemben Haqqani csoportja szerint (melyet az egyik legmagasabb rangú tálib vezető irányít) a győzelmet harcok útján sikerült kivívni.

Fontos adalék, hogy a Haqqani hálózathoz kapcsolódnak az elmúlt évek során Afganisztánban – a nyugati, illetve a velük szövetséges afgán erőkkel szemben – végrehajtott legerőszakosabb támadások. Ennek a csoportnak a vezetője tehát Sirajuddin Haqqani, az új kormány belügyminisztere.

Baradar volt egyébként az első tálib vezető, aki közvetlenül felvette a kapcsolatot az egykori amerikai elnökkel. Ugyanis még 2020-ban telefonos megbeszélést tartott Donald Trumppal.

Mindeközben Afganisztán megbízott külügyminisztere kedden felszólította a nemzetközi adományozókat, hogy indítsák újra a segélyt, mondván, hogy

a nemzetközi közösségnek nem szabad politizálnia a segítségét.

Több mint egymilliárd dollár (720 millió font) összegű segélyt ígértek az országnak hétfőn, miután az ENSZ "fenyegető katasztrófára" figyelmeztetett a térségben.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy aggasztónak tartja az új afgán kormány összetételét: kizárólag tálibokból áll és egy nő sincs benne, ráadásul egyes tagjainak „előélete felettébb problematikus”. Blinken akkor hozzátette, elvárja a tálib vezetéstől, hogy biztosítsa a nők jogait, a sajtószabadságot, és azt, hogy az ország "ne válhasson újra terroristák fészkévé".

(BBC/Hetek)