Josep Borell, az Európai Unió külügyi főképviselője a spanyol Valladolid Egyetemen mondott beszédet, ahol tiszteletbeli doktori címet ajándékoztak a baloldali spanyol politikusnak. A január 19-ei előadásában az uniós vezető főként Benjamin Netanjahu kormányát támadta, amiért nem hajlandóak támogatni egy palesztin állam létrejöttét.

Csak emlékeztetésül, egy viszonylag békésebb időszakot követően, a Hamasz és gázai palesztinok ezrei október 7-én betörtek Izraelbe, és ártatlan, civilek sokaságát, köztük gyermekeket, babákat, anyákat és időseket mészároltak le, valamint elraboltak több mint 240 embert, köztük egy egyéves csecsemőt is túszként. Közülük még mindig 130-an fogságban vannak.

A bő száz napja tartó gázai háborút azonban a nemzetközi közösség le akarná zárni, főként az Egyesült Államok, amelynek vezetése intenzív nyomást helyez az izraeli kormányra, hogy függessze fel a katonai műveleteket és tegyen lépéseket egy palesztin állam megalapítása érdekében. Ezt a Netanjahu-kormány kategórikusan elutasítja, bár az amerikai lapok és Joe Biden szerint nem teljesen zárkózott el ennek a lehetőségétől a jövőre nézve.

Kívülről kényszerítenék Izraelre a kétállami megoldást

Ennek függvényében volt különösen nagy súlya annak, hogy az Európai Unió egyik csúcsvezetője Spanyolországban egy nyilvános beszédben arról értekezett, hogy az úgynevezett kétállami megoldást akár kívülről is, de lényegében rá kell kényszeríteni a felekre, akik közül egyik sem támogatja egyébként – nem csak kormányzati, de társadalmi szinten sem. Sem a palesztinok, sem az izraeliek nem támogatják ezt a megoldást. A palesztinok egy része egyszerűen nem akarja elismerni Izrael állam létét, és a zsidóság közel-keleti jelenlétét, míg az izraeliek különösen október 7-e után attól tartanak, hogy a Hamasz uralta gázai terrorállamtól nem sokban térne el egy mesterségesen létrehozott palesztin állam.

Josep Borrell az egyetemen ráadásul nem is csak a kétállami megoldás kívülről történő kieszközlésével okozott botrányt, hanem azokkal a hajmeresztő vádakkal is, mely szerint Izrael hozta létre és finanszírozta a Hamaszt annak érdekében, hogy ezzel gyengítse a Palesztin Hatóságot és a Fatahot, a másik palesztin csúcszervezetet. Ezt a vádat természetesen a Netanjahu-kormány visszautasította, ahogyan elemzők és izraeli tisztviselők sora az elmúlt évek során. Ez a vád eddig zömében az anticionista, és Izrael-ellenes körökben merült fel, komolyan vehető szakértők, történészek és politikusok részéről eddig nem.

Mi az igazság?

A Hamaszt 1987 decemberében hozták létre, az első palesztin intifáda idején – ez egy véres támadássorozat volt, amely részeként terroristák számos ártatlan zsidó civilt öltek meg. A megalapításkor a Fatah, illetve a Palesztin Felszabadítási Szervezet ugyancsak radikális volt, és a zsidó állam felszámolását tűzte ki a zászlajára. Semmilyen történelmi, írásos és egyéb bizonyíték nem támasztja alá a vádakat, hogy az izraeli kormány bármilyen módon is részt vett volna a szervezet megalapításában.

Gázában a Hamasz 2006-ban, illetve 2007-ben került hatalomra, amikor megválasztották a szervezetet, az azóta eltelt csaknem 17 évben Izrael lényegében folyamatosan védekezni kényszerül a terroristákkal szemben, kisebb megszakításokkal, de tulajdonképpen konstans háborúban áll a gázai dzsihadista szervezettel. Tehát nemhogy nem finanszírozza a Hamasz működését Izrael, hanem elképesztő összegeket és forrásokat kényszerül elkölteni arra, hogy az állampolgárait a terroristáitól megvédje.

Elemzők azt tartják egyedül elképzelhetőnek, hogy a védekezés során Izrael alkalmazza az oszd meg és uralkodj elvét, amely bizonyos titkosszolgálati műveletekben is manifesztálódhat. Ezzel magyarázzák azokat a kijelentéseket is, amelyeket a Likud egyik zárt ülésén 2019-ben állítólag Netanjahu mondott, a Hamasz Fatahhal szembeni erősítésével kapcsolatosan. Ophir Falk, a kormányfő legfőbb külpolitikai tanácsadója abszurdnak tartja a kontextusából kiragadott mondatból levezetett vádakat, hiszen Netanjahu volt az, aki 2012-bben, 2014-ben és 2021-ben is háborút indított a Hamasszal szemben, valamint október 7-e után is ő utasította az izraeli hadsereget a Hamasz megsemmisítésére.

Hova folynak a pénzek?

A finanszírozás kérdését illetően pedig Hans-Jakob Schindler, a Counter Extremism Project kutatója önt tiszta vizet a pohárba. A Deutsche Wellének nyilatkozva azt részletezte, hogy lényegében érkezik pénz Izraelből, illetve Izraelen keresztül a Hamaszhoz, de ez messze nem azt jelenti, hogy a zsidó állam kormánya finanszírozná a gázai terrorszervezetet. Hanem arról van szó, hogy a gázai civil lakosság érdekében és megsegítése céljából számtalan forrásból érkeznek segélyek a világ sok pontjából, köztük az Egyesült Államokból és az Európai Unióból is, ezen segélyek egy jelentős része pedig Izrael jóváhagyásával és engedélyével jut el az övezetbe. Ezen felül adót is szed Izrael a palesztinoktól, amelyet szintén eljuttat Gázába a hatályos megegyezés értelmében.

A nemzetközi jog ugyan nem kényszeríti erre, de Izrael az elmúlt években ezen felül is biztosított energiaellátást, kórházi kezelést, víztisztító berendezést és számtalan segítséget a gázai övezet lakói számára. Ezen összegek és finanszírozások egy része minden bizonnyal a Hamasznál kötött ki, ahogyan ez a mostani háború során ki is derült.

Uniós béketerv

Visszatérve tehát Borrell állításaihoz, a baloldali spanyol politikus hírhedten Izrael-ellenes és palesztin-barát politikát folytat, a mostani kijelentéseit is annak tulajdonítják, hogy már csak 5 hónap maradt a hivatali idejéből, és most készül fel a spanyol politikai életbe való visszatérésre a 79 éves politikus. Beszéde viszont azért is botrányos, mert egyelőre legalábbis az Európai Uniónak nem ez a hivatalos álláspontja az izraeli háborúval kapcsolatosan, ahogyan az a kijelentés is felháborodást okozott, hogy Borell szerint az az út, amely mentén Izrael el akarja pusztítani a Hamasz iszlamista terrorszervezetet, kétség kívül helytelen.

A fentiek függvényében pedig különösen vérlázító, hogy közben az Európai Unió pedig egy 10 pontos béketervvel hozakodik elő az izraeli-palesztin konfliktust illetően – amelyen a hétfőn megrendezésre kerülő uniós külügyminiszterek tanácsán fognak Izrael és a palesztin küldött elé tárni. A Politico úgy tudja, hogy a tárgyalás ideje alatt újabb szankciókat vezetnek majd be a Hamasz ellen, hogy a finanszírozási forrásait elvágják.