Robert Habeck a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás miatt már

nemcsak éghajlatvédelmi, hanem biztonsági okokból is át kell állítani Németországot a megújuló energiaforrások felhasználására.

Habeck kijelentette: le kell válni az orosz energiaimporttól, majd általában véve a fosszilis tüzelőanyagokról. Ezért a kormány "minden nap, tényleg minden nap, és nem egyszer éjjel is" dolgozik azon, hogy csökkenjen a függőség az orosz olajtól, széntől és földgáztól.

Ez a függőség "naponta, sőt, óránként" csökken, és "ha sikerrel járunk, akkor ősszel függetlenek leszünk az orosz széntől,

az év végére pedig szinte teljesen függetlenek leszünk az Oroszországból származó olajtól"

- mondta a miniszter.

A Zöldek politikusa hozzátette, hogy a földgáz esetében "bonyolultabb a helyzet", mert Németországban nincs kiépítve a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjához szükséges infrastruktúra, de ezen is "teljes erővel" dolgoznak.

Kifejtette, hogy egy LNG-terminál kiépítése a tervezéssel, engedélyeztetéssel és az építkezéssel általában öt évig tart, ha nem jönnek közbe nehézségek, de az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt hirtelen megváltozott helyzetben máris vannak befektetők, akik "készen állnak arra, hogy kockázatot vállaljanak, és azonnal belevágjanak" a beruházásba.

Robert Habeck megerősítette, hogy a német kormány nem támogatja az orosz energiahordozók behozatalának azonnali, általános tilalma gondolatát. Mint mondta, az embargó nem csupán "kis egyéni kényelmi áldozattal" járna, hanem ellátási gondokat okozna a következő télen, és gazdasági visszaeséshez és magas inflációhoz vezetne.

Az azonnali embargó miatt "emberek százezrei veszítenék el a munkájukat, és sokak számára aligha lenne többé megfizethető a munkába járás, a fűtés és az áramszolgáltatás" - mondta a gazdasági és klímavédelmi miniszter.

Németországban az orosz import részaránya a földgázfelhasználásban 55 százalékos. A szénnél 50 százalék, a kőolajnál 35 százalék ez az arány. A háború kezdete, február 24. óta felerősödött az a követelés, hogy az orosz energiafüggőség lazítása érdekében halasszák el a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa hatására az akkori, Angela Merkel vezette kormány által elindított úgynevezett energiapolitikai fordulat - a nukleáris energia használatának kivezetése - utolsó szakaszát, vagyis a még működő három atomerőmű idénre tervezett leállítását.

Ezzel kapcsolatban Robert Habeck a FAZ-nak elmondta, hogy az erőművek üzemben tartása csakis akkor lenne megoldás, ha új fűtőanyagot kapnának, nem pótolnák be a közelgő leállítás miatt 2019-ben kihagyott biztonsági átvilágításukat, és nemcsak átmenetileg, hanem több évre hosszabbítanák meg az üzemidejüket.

Mindez aránytalanul nagy kockázat a várható előnyökhöz képest, ezért a kormány nem ezt az utat választja - fejtette ki a miniszter.

(MTI/Hetek)