Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes 

Kedden látott napvilágot a hír, hogy a NASA Parker nevű napszondája áprilisban sikeresen került érintkezésbe a Nap koronájával. A Johns Hopkins Egyetem vezető tudósa, Nour Raouafi is részt vett a projektben és „lenyűgözően izgalmasnak” nevezte ezt a mérföldkőnek számító tudományos előrelépést.

„Miután a Naphoz ilyen közel került a Parker napszonda, olyan körülményeket érzékel a naplégkör mágneses rétegében – vagyis a koronában –, amilyeneket soha korábban nem tudtunk mérni”

– számolt be róla Raouafi.

Elmondása alapján a sikeres akciónak köszönhetően a tudósok most már „ténylegesen meg is figyelhetik az űrszondát, ahogy átrepül a teljes napfogyatkozás során megfigyelhető koronális struktúrákon”.

A NASA óriási ugrásnak nevezte az akciót a Nappal foglalkozó tudományág számára.

„Ahogyan a Holdra szállás lehetővé tette a tudósok számára, hogy megértsék, hogyan keletkezett a Hold, úgy a Nap anyagának elérésével

a tudósok kritikus információkhoz jutnak majd a hozzánk legközelebb eső csillagról, s annak a Naprendszerre gyakorolt hatásairól.”

A Parker napszonda még 2018 augusztusában indult útjának, feladata pedig, hogy a Vénusz gravitációjának felhasználásával összesen hét átrepülést hajtson végre. Ezzel is lehetővé téve, hogy közelebbről tanulmányozhassuk a Nap koronáját a közel hét éven át tartó küldetés részeként.

A NASA tájékoztatása alapján a szonda a Nap légkörén át, a csillag felszínétől mintegy 3,8 millió mérföldes távolságra fog berepülni, vagyis jóval a Merkúr pályáján belülre, és kevesebb, mint heted akkora távolságra, mint bármely űrhajó korábban.

A napszonda várhatóan 2025 decemberéig működik majd.

(CNN/Hetek)