A Covid-járvány kapcsán rengeteg egészen az abszurditásba hajló oltásellenes elmélet kelt szárnyra, ezek többségére a Hetek lapszámaiban igyekeztünk szakmai alapon reagálni. Az oltás előállításához felhasznált embrió sejtek kérdése azonban nem tartozik ebbe a kategóriába, erről már évekkel ezelőtt is komoly vita zajlott, főként a keresztény szervezetek, hívők körében. 

A Vatikán elfogadhatónak tartja

Legutóbb hétfőn merült fel ez a kérdés, amikor a Vatikán egy közleményben fejtette ki álláspontját, mely szerint

"morálisan elfogadhatónak tartja azoknak az oltóanyagoknak a használatát, amelyek kifejlesztéséhez abortált magzatok sejtjeit használják fel."

A szöveget maga Ferenc pápa hagyta jóvá. A Vatikán hangsúlyozza, hogy a vakcináknak a használata még nem jelenti azt, hogy a beoltottak közreműködnének az abortuszban. Mi több, bátorították is a híveiket, hogy a közjó érdekében oltassák be magukat a gyengék és leginkább veszélyeztetettek védelme érdekében. 

Nem jelent együttműködést az abortuszban

A témával kapcsolatban amúgy leginkább kritikus Egyesült Államok Püspöki Kongresszusa is arra jutott, hogy más lehetőség hiányában a mostani körülmények között (értsd. százezrek halálát okozó világjárvány) az oltás elfogadása morálisan igazolható. 

Azt javasolták, hogy ha lehet, részesítsék előnyben a Pfizer/BioNTech vagy a Moderna oltásait, mert azok csak a teszteléshez használtak magzati sejteket, miközben például az Oxford/AstraZeneca a tervezésnél, a fejlesztésnél, a gyártásnál és a tesztelésnél is. 

Leszögezik, az ilyen oltások használata nem tekinthető a rosszban való passzív együttműködésnek, mivel egy súlyos kórokozó visszafordíthatatlan elterjedése komoly, halálos veszélyt jelent. Ezek alkalmazása és beadatása tehát nem jelent hivatalos együttműködést az abortuszban, habár továbbra sem hagyják erkölcsileg jóvá az elvetélt, abortált magzatokból származó sejtvonalak használatát. Szorgalmazzák azt, hogy a gyógyszeripari vállalatok és a kormányzati egészségügyi ügynökségek kínáljanak etikailag elfogadhatóbb oltásokat is. 

Mire használják az embrió-sejteket? 

Nagyon leegyszerűsítve az történik, hogy az abortált magzatokból kinyert sejteket halhatatlanná teszik, végtelenségig szaporítják. Ezt a sejtvonalat használják arra, hogy ipari méretekben szaporítsanak azokban vírusokat. Ezeket később legyengítik vagy elölik, tisztítják, kiválasztják a megfelelő védettséget előidéző vírusdarabkákat. 

"Ez olyan, mint a laskagomba-termelés. Fatuskón növesztjük, de természetesen nem a fatuskót, hanem a gombát esszük meg. Ezek a sejtvonalak évtizedeken keresztül tenyésznek a lombikokban, teljesen egyformává válnak, és már csak vírustenyésztésre használhatók" - fogalmazott a Hetek kérdésére még 2018-ban Dr. Rajháthy Beatrix gyermekorvos, a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet volt tudományos munkatársa. Ő nem látja az etikai kifogást indokoltnak, mert

magában az oltóanyagban nincsenek abortált magzati sejtvonalak. 

"Nem arról van szó, hogy ezek az embrionális sejtek belekerülhetnének a termékekbe. Sőt, még attól sem kell tartani, hogy ezek miatt az eljárások miatt újabb és újabb magzatokra lenne igény" - fogalmazott a Heteknek még 2013-ban Buday László, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének az igazgatója. Utalt arra, hogy rengeteg oltáshoz például egyetlen '70-es években egy akkor – nem tudjuk milyen okból abortált – magzat vesesejtjeit használták fel holland tudósok, majd immortalizálták (tették halhatatlanná). Azóta ezek a sejtek korlátlanul szaporíthatóak. Hozzátette, van egy daganatos sejtekből eredeztetett sejtvonal is (pl. HeLe), amelyet az ötvenes évektől kezdve a mai napig használnak. Ezt egy fekete hölgynek a rákos daganatából nyerték, és már több száz tonnányit állítottak elő belőlük. 

Hangsúlyozta, idegen sejtek már csak azért sem kerülhetnek más szervezetbe, mert mindig immunreakciót váltanak ki. "Az ilyen sejtvonalak kifejlesztése nélkül a tudomány fejlődése nem lett volna ilyen fokú az elmúlt évtizedekben" - magyarázta.

Rengeteg életet ilyen módon előállított oltásokkal lehetett megmenteni.

Abortálnak-e magzatokat tudományos célból? 

A fentiek alapján erre egyszerűen nincs szükség, és talán itt van a kérdésben az etikai vízválasztó. 

Szántai-Kis Csaba gyógyszerkutató a Heteknek évekkel ezelőtt még úgy fogalmazott, hogy körülbelül húsz olyan sejtvonalat használnak most a tudományos világban, amelyek abortált magzatokból származnak. Nincs szükség a tömeges oltásgyártáshoz további abortuszokra, mivel egy sejtvonal szinte a végtelenségig szaporítható. "(Az oltások esetében) a magzatok abortálása nem tudományos célból történt, hanem az anya döntése nyomán" - hangsúlyozta. 

"Amennyiben nem a sejtvonalak létrehozása érdekében abortálták a szóban forgó magzatokat, hanem ettől a művelettől teljesen függetlenül, úgy etikai szempontból védhetőnek gondolom az eljárást, illetve a sejtvonalak tudományos célra történő felhasználását"

- fogalmazott a Hetek kérdésére Németh Zoltán orvos-teológus. 

Mint mondja, egyetlen életkezdeményt sem lehet feláldozni a tudományos fejlődés érdekében, ezért ha nem ebből a célból történt az abortusz, akkor annak sejtjei etikai szempontból tovább szaporíthatók. 

Analógiaként említette, hogy az orvosképzés során olyan emberek tartósított tetemein végeznek beavatkozásokat, akiknél a halál okát nem vizsgálják.

"Adott esetben akár gyilkosság áldozata is lehetett az illető, de ezért nem tehetőek felelőssé azok, akik később felhasználják a testrészeit, hiszen a gyilkosság nem az ő tudományos céljaik miatt történt"

-fogalmaz. 

Egy másik összehasonlítást is felvetett, miszerint egy balesetben, vagy egyéb okból elhalálozott donorok szerveit szintén felhasználják transzplantációhoz. Ez az eljárás össze sem mérhető a szervkereskedelemmel, amelynek során a gyógyulás érdekében erőszakkal vagy anyagi haszon ellenében jutnak beültethető emberi szervhez az erre szakosodott bűnözői csoportok. 

Németh Zoltán ugyanakkor leszögezi, hogy az emberi méltóság szempontja már bonyolultabb kérdés. "Azt gondolom, hogy az emberi sejtekkel éppen olyan körültekintően kell bánni, mint az egyéb szervekkel, vagy magával az emberi tetemmel. Amikor nem tudományos célra vagy a gyógyítás érdekében, hanem fogyasztási cikkek előállításához (pl. élelmiszeripar, kozmetikai termékek - szerk.) használnak fel magzati sejtvonalakat, az legalábbis súrolja a jóérzés határait" - fejti ki álláspontját az orvos.