„A Biblia az abortusz mai formájáról ugyan nem beszél, hiszen ennek technikai feltételei abban a korban még nem voltak adottak, ám
a mózesi Törvényben van arra vonatkozó egyértelmű utalás, hogy Isten a magzati élet kioltását is emberölésnek tekinti, és aszerint is szankcionálja”
- fogalmazott a Heteknek Ruff Tibor. A szóban forgó mózesi rendelkezés úgy szól, hogy „Ha férfiak veszekednek és meglöknek valamely terhes asszonyt, úgy hogy idő előtt szűl, de egyéb veszedelem nem történik: bírságot fizessen aszerint, amint az asszony férje azt reá kiveti, de bírák előtt fizessen. De ha veszedelem történik {értsd: a magzat elvetél és/vagy az anya életét veszti}: akkor életért életet adj.” (II. Mózes 21,22-23). A teológus felhívta a figyelmet, hogy ez alapján az ortodox zsidóság és a kereszténység is teljes értékű emberi életnek tekinti a magzatot.
Felmerül azonban a kérdés, hogy mikortól tekinthető embernek a magzat vagy az embrió, hiszen a fenti rendelkezés erre nem tér ki (megeshet, hogy még az anya sem tudja, hogy várandós, és a vetélés jele nem több egy erősebb vérzésnél). A Tóra erre vonatkozóan nem állapít meg határvonalat. Ugyanakkor – hívja fel a figyelmet Ruff Tibor – egy megtermékenyült petesejtben az emberi élethez szükséges teljes – és nem mellékesen egyedi – genetikai állomány jelen van, így a megfelelő feltételek mellett, ha nem avatkoznak be a fejlődés folyamatába, csak idő kérdése, és megszületik a megfogant gyermek.
Vagyis ennek a folyamatnak a megszakítása egy emberi élet megszakításának minősül.
Teológiai szempontból megközelítve persze ez még nem egyértelmű bizonyíték arra, hogy a megtermékenyült petesejt a foganás pillanatától fogva rendelkezik szellemmel, és azt nem később, a sejtosztódás valamelyik stádiumában kapja meg Istentől. A teológus szerint azonban az abortusszal kapcsolatos morális vita eldöntéséhez ez nem is lényeges kérdés. „Van ugyanis egy jogalkotásban is érvényesülő egyetemes etikai alapelv, amely szerint, ha a legcsekélyebb mértékben felmerül, hogy emberélet kerülhet veszélybe, akkor a legkisebb kockázat elvét kell követnünk.
Ha például bejelentés érkezik, hogy egy adott bankfiókban bankrablók túszokat ejtettek, akkor a rendőrségnek nincs mérlegelési lehetősége, azonnal ennek megfelelően kell eljárnia, függetlenül attól, hogy valóban történt-e túszejtés vagy nem, hiszen emberi életekről van szó. Vagyis, ha nem is tudjuk megmondani, hogy mikortól ember egy magzat, a legkisebb kockázat etikai elve alapján már egy megtermékenyített petesejt is annak tekintendő, hiszen nem zárható ki, hogy annak abortálásával emberéletet oltunk ki” - érvelt Ruff Tibor, megjegyezve, hogy
nem véletlen, hogy az abortuszt végző nőket gyakran rendkívüli és hosszan tartó bűntudat, illetve depresszió gyötri a hitvallásuktól függetlenül.
Az abortuszpárti érvek szerint ugyanakkor az embrió, illetve a magzat az anya testének a része, és a korai fejlődési szakaszban önálló életre nem lenne képes, ezért a nők önrendelkezési jogába beletartozik az abortuszhoz való jog is. Ezzel kapcsolatban Ruff Tibor úgy fogalmazott, hogy az élet védelmének szintén egyetemes etikai alapelve alapján az önrendelkezési jog és a magzati élethez való jog ütközését csak akkor lehet az anya javára eldönteni, ha a magzat veszélyezteti az életét. Ez azt jelenti, hogy nem csak a bibliai, hanem az egyetemes emberi etikai megközelítés alapján is egyértelmű:
az abortusz éppen olyan emberölés mintha egy már megszületett személyen követnék el – még akkor is, ha a magzat nemi erőszak nyomán fogant vagy fogyatékos, illetve gyógyíthatatlan beteg.
„Emberileg, érzelmileg abszolút megértem azt az anyát, akinek rendkívüli lelki terhet jelent egy olyan gyermek kihordása, aki egy erőszaktevő férfitől fogant. De ahogy egy megszületett gyermek esetében sem merülhet fel, hogy az anya kioltsa az életét, azért, hogy az ő sorsa könnyebb legyen, egy magzat esetében sem lehet ez alternatíva. Ilyen esetben minden segítséget meg kell adni az anyának a magzat kihordásához és az azonnali örökbe adáshoz” - fogalmazott Ruff Tibor, hangsúlyozva, hogy az
anyaméhen belüli élet kapcsán is fennáll az az erkölcsi alapelv, miszerint ne tegyük mással azt, amit nem szeretnénk, hogy velünk tegyenek.
Ugyanez érvényes azoknak a magzatoknak az esetében is, akik az orvosok szerint fogyatékkal vagy gyógyíthatatlan betegséggel fognak megszületni. „Ráadásul az orvosi diagnózis nem minden esetben százszázalékos pontosságú vagy végérvényes. Ezzel kapcsolatban személyes tapasztalatom is van. Az egyik lányunknál születése előtt többszöri ultrahangos vizsgálat alapján súlyos fejlődési rendellenességet állapítottak meg. Egyből az merült fel bennem, amit Salamon mond:
„Miképpen hogy nem tudod, melyik a szélnek útja, és miképpen vannak a csontok a terhes asszony méhében; azonképpen nem tudod az Istennek dolgát, aki mindeneket cselekszik.”
Végül a lányunk teljesen egészségesen született meg” - mondta el Ruff Tibor.
Hozzátette: ha egy megszületett gyermekről derül ki, hogy sérült, akkor sem végzik ki a szülők, illetve a fogyatékkal élők ellátására szakosodott intézmények kapcsán sem merül fel, hogy azok feleslegesek lennének –
a „selejtes” embereket csak a nácik akarták kiirtani.
Visszatérve a bibliai ellenérvekre, a teológus szerint egyértelmű párhuzam mutatható ki a modern kori abortuszok és az ókori gyermekáldozatok között. „A Moloch istennek akkor áldozták fel emberek az újszülötteiket, amikor egy nagyon nagy életcéljuk teljesülését várták az istenségtől. Ez hasonlít ahhoz, amikor ma nők – illetve a velük egyetértő vagy őket abortuszra ösztönző férfiak – tömegei úgy gondolkodnak, hogy egy gyermek akadályozná őket a karrierjükben vagy önmaguk megvalósításában – vagyis
egyéni ambícióik oltárán feláldozzák a már megfogant gyermeküket.
Ha ezt a már megszületett gyermekükkel csinálnák, akkor még azok is szörnyülködve elítélnék ezt, akik nem hisznek Istenben” - fogalmazott Ruff Tibor.
„Azt a mondatot, hogy soha többé Holokauszt, egyetlen abortuszpárti ember sem jelentheti ki hitelesen” - jegyezte meg végül a teológus, aki szerint egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogy ma a nyugati világban évente milliós nagyságrendben vetnek véget emberi életeknek művi terhességmegszakítás keretében.
Gera Zoltán a Heteknek: Nem a legkönnyebb utat választottam, de a helyemen vagyo...
Interjú a futballmezt edzői öltönyre cserélő legendával »
Ezekre az eseményekre évek múlva is emlékezni fogunk
Válogatás az év legjelentősebb eseményeiből »
Így lehet megbékélés zsidók és arabok között
Interjú Shilo Ben Hod izraeli messiáshívő dicséretvezetővel »
