Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes 

Bár az elmélet az 1930-as években született, a diszén instabil volta miatt a tudósok eddig nem tudtak teszteket végezni ezzel kapcsolatban. Megerősítése most a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban jelent meg.

Timothy Schmidt, az Új-Dél-Wales-i Egyetem (UNSW) kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint „egy vákuumkamra, sok-sok lézer és egy erőteljes kozmikus reakció” segítségével tudtak most teszteket végezni. Így először sikerült megalkotniuk ezt a molekulát, amely túlságosan reaktív ahhoz, hogy egy üvegben tárolható legyen.

„Ez nem valami olyan, amit megvásárolsz egy üzletben” – mondta Schmidt, aki szerint eredményük úgy született meg, hogy

„fogtunk egy nagyobb molekulát, a perkloroetilént (C2Cl4), és nagyerejű UV-lézerrel lerobbantottuk a klóratomjait”.

A kísérlet teljes kivitelezése kilenc hónapig tartott, de végül a kutatóknak sikerült stimulálniuk a diszenet a laboratóriumban, és bizonyították, hogy ez felelős az üstökös zöldes ragyogásáért.

A vizsgálat során az is kiderült, hogy a fotodisszociáció néven ismert folyamat, a diszén leszakadása a Napból ékező UV-sugarak hatására olyan gyorsan történik, hogy a fény nem jut el az üstökös csóvájáig, ezért az általában fehér ködnek tűnik.

Schmidt kiemelte: a diszén Földön való tanulmányozásának képessége valószínűleg megnyitja az utat új felfedezések felé.

(MTI/Hetek)