A marokkói parlamentben elmondott beszéde során Nyugat-Szaharával kapcsolatos kijelentéseit ováció fogadta:
„Franciaország számára e terület jelene és jövője a marokkói szuverenitáson nyugszik.”
Hozzátette, hogy ebben az ügyben Franciaország támogatni fogja Marokkót a nemzetközi fórumokon és hangsúlyozta: vállalataink és partnereink hozzájárulnak e terület fejlesztéséhez. Az AFD (Francia Fejlesztési Ügynökség) ennek megfelelően több projektet is bejelent majd, ez az ügynökség a királyság legfontosabb partnere a világon. Macron hangsúlyozta, hogy ez az álláspont senkivel szemben nem ellenséges. Természetesen Algéria ez alól kivétel, válaszlépésére számíthatunk is.
Macron felidézte a múltat,
elismerte a „koloniális történelem” során tapasztalt egyenlőtlen megállapodások és agressziók időszakát.
Macron megjegyezte, hogy „szükséges egy új fejezet megnyitása, amely új horizontot nyit népeink és gazdaságaink számára.” 2025-ben VI. Mohammed hivatalos látogatást tesz Franciaországban, és aláírják az új „stratégiai keretet”.
Macron beszélt a nagysebességű vonatokról, az illegális bevándorlásról, a videojáték-városról, amelyet Marokkó szeretne létrehozni, az energiáról, oktatásról, a földközi-tengeri térségről, Izraelről és az antiszemitizmus elleni küzdelemről is, valamint Marokkó új napenergia- és zöldhidrogén-kezdeményezéseiről.
Beszédében humorként még a futballra is kitért, említve a Franciaország és Marokkó közötti világbajnoki mérkőzést, amely mindkét országban nagy érdeklődést váltott ki.
Emmanuel Macron marokkói parlament előtt mondott beszédében „barbárnak” nevezte a palesztin ellenállást, felelőssé téve őket a 2023. október 7-i eseményekért, és az Izrael önvédelmi jogával igazolva a gázai támadásokat. Ezt követően
több marokkói párt, civil szervezet és tüntető fejezte ki tiltakozását Macron kijelentéseivel szemben.
A marokkói Igazság és Fejlődés Pártja (ellenzék) és a baloldali szövetség parlamenti képviselői kritizálták Macron kijelentését, kiemelve, hogy a palesztin ellenállás válasz a megszállásra és az elnyomásra, amit nemzetközi törvények is biztosítanak.
A Marokkói Megfigyelőközpont a Normalizáció Ellen nevű szervezet szerint Macron kijelentései emlékeztetnek a gyarmati terminológiára, amellyel a francia gyarmatosítók egykor az algériai, tunéziai és marokkói ellenállókat terroristának bélyegezték.
A baloldali szövetség képviselője, Fatima Tamni kijelentette, hogy Macron beszéde a francia állam képmutatását mutatja, mivel a demokrácia és emberi jogok védelmét hirdeti, miközben támogatja és felfegyverzi Izraelt. Eközben a Marokkói Front Palesztina Támogatásáért és a Normalizáció Ellen tüntetést szervezett Marrakechben, ahol szolidaritásukat fejezték ki a palesztin és libanoni népekkel.
Emmanuel Macron Marokkóban próbálja most megvalósítani azt, amit a szomszédos Algériában szeretett volna: új alapokra helyezni a kapcsolatokat, ahol a múlt a kollektív emlékezetben marad, míg a jövő a fejlesztés egyedüli célja.
Az Algériával való nézeteltérés ironikus módon új lendületet adott Franciaország politikájának Marokkóban és a Maghreb térségében. Franciaország választott: támogatja Nyugat-Szahara „marokkói szuverenitását” és kijelöl egy közös köz- és magánfejlesztési irányvonalat. Csak ez utóbbi tervezett volumene 10 milliárd euró, a francia állami befektetéseket nem számolva.