A tíz évvel ezelőtti népszámlálás eredményeiről az aktivisták úgy gondolják, nem valós képet mutatott, hiszen sokan vannak, akik automatikusan tesznek x-et a rubrikákba, illetve olyanok, akik fiatalkoruk miatt a szüleikkel töltik ki a papírt. 

A kormány által hangoztatott "állítólagos" római katolikus hegemóniát igyekeznek a 2021-es, szeptemberben lezáruló népszámlálás eredményeivel cáfolni.

Ennek érdekében mindenkit arra kérnek a közösségi médiafelületeken az "Én is számítani akarok" kampány keretében, hogy

olyan alternatív válaszok közül válasszanak, mint a "keresztény", "ateista" vagy "deista".

Ezt az erőfeszítést támogatta a National Women’s Strike, az országos radikális abortuszpárti tüntetések mögött álló csoport és különböző LMBT+ jogvédő csoportok is.

„A tíz évvel ezelőtti népszámlálás nagyon monolitikus és homogén Lengyelországot mutatott be"

- jelentette ki Oskar Żyndol, a kampány vezetője -,

"miközben Lengyelországban oly sok ember nem jár templomba - még az egyház saját adatai szerint is, a lengyelek csak 28 százaléka látogatja a miséket".

A katolikus egyház jelentős politikai és társadalmi tekintélyt szerzett Lengyelországban a kommunizmus 1989-es bukását követően, mivel kulcsszerepet játszott a régi rendszer lebontásában. Abban az időben az összes állami iskolában gyorsan bevezették az abortuszkorlátozást és a katolikus tanítás állami finanszírozású óráit is

A vallás azonban úgy tűnik, egyre inkább veszít népszerűségéből, főleg a 30 év alattiak körében, és sokan már csak hivatalosan azonosítják magukat katolikusként, magánéletükben már nem élik meg azt. Többek szerint a katolicizmus Lengyelországban többnyire kulturális szinten van jelen. 

A jelen népszámlálási kampány szerint azonban a felvállaltan nem katolikusok kisebbsége is kézzelfogható politikai hatást fejthet ki.

"Ha be tudjuk mutatni, hogy több ilyen ember van, akkor talán nagyobb meggyőző erővel tudjuk javasolni a progresszív törvényjavaslatok és ötletek előterjesztését."

(Guardian/Hetek)